Az, hogy Ausztriában mikor kezdődik az iskola, tartományonként eltér. Surapka Bea kisfia, Marcell szeptember 9-én ül majd vissza az iskolapadba, amit most még nem vár kitörő lelkesedéssel, de szülei nagy örömére alapvetően szeret iskolába járni. „Egy pici faluban lakunk, ahol 1-4 osztályig működik az iskola. A harmadik osztály létszáma, ahova tavaly Marci járt, 9 volt” – mondja előljáróban Bea, aki kisfiához hasonlóan nagyon elégedett az osztrák oktatással.
Marci és Bea (Fotó: Surapka Bea – magánarchívum)
Mielőtt megkezdte volna az iskolát, Marci másfél évig Ausztriában járt óvodába, így nagyon jól megtanulta a nyelvet, a biztonság kedvéért azonban az első fél évben kapott nyelvi fejlesztést, erre azonban most már nincs szüksége. „Most már ugyanúgy beszél, mint bármelyik másik osztrák gyerek” – tudjuk meg az anyukától.
Azok a családok, ahol 6-15 éves gyerekek nevelkednek, a családi pótlék mellé kapnak Ausztriában egy 116 eurós iskolakezdési támogatást (ez körülbelül 47.000 Ft-nak felel meg), a nehezebb körülmények között élők pedig további segítségre is számíthatnak a lakhelyökön.
Ha valaki nem ragaszkodik az extra minőségű tanszerhez, akkor ez a 116 euró akár elég is lehet a beiskolázásra. Persze azért itt is el lehet költeni szép összegeket, ha valaki extra tanszereket szeretne.
Így kezdődik a suli a szomszédban
Az évnyitó náluk egészen eltér attól, ahogyan azt a magyar gyerekek megszokhatták: a suliból a gyerekek átmennek együtt a templomba, ahol egy vidám, unalmasnak cseppet sem nevezhető istentisztelet keretében megnyitják a tanévet. Miután visszatérnek az iskolába, kiosztják a kérdőíveket és a fontosabb információkat tartalmazó tájékoztatókat. Ezután pedig jön a legjobb rész: mindenki beszélhet a nyári élményeiről. Az első napon általában 11 óráig vannak iskolában, legalábbis ott, ahol Beáék élnek.
Ezt követően beindul a gépezet: év közben van ugyan házi feladat, de nem vészesen sok. Marci a napköziben meg tudja írni, otthon pedig már csak olvasnia kell.
Ausztriában nagyobb hangsúlyt fordítanak a gyakorlati tudásra és nincs annyi száraz, felesleges magolni való, mint Magyarországon. Nincs akkora nyomás a gyerekeken, mert nem az a lényeg, hogy a 2-es szám alja szépen hullámozzon, hanem hogy az összeadás jó legyen.
Marci sokat látott Logbuch-ja, amiben minden ott van, ami fontos Fotó: Surapka Bea – magánarchívum
Fejetlenség? Az meg mi?
Marci iskolájában mindenki kap év elején egy úgynevezett Logbuch-ot, ami tartalmazza az éves tervet: ebben szerepelnek sok más mellett a szünetek és a szülői értekezletek napjai, ami lehetővé teszi a családoknak, hogy előre tudjanak tervezni.
Ahogy Bea mondja, a tanítási szünetek nagyjából egybeesnek a Magyarországon megszokottakkal, viszont több olyan ünnepnap tarkítja a naptárt, amely valamilyen szenthez kapcsolódik. Ennek kapcsán viccesen meg is jegyzi, hogy „itt mindig van valaki, aki a mennybe megy!”
Az osztrák gyerekek a fent említett Logbuchba minden nap beleírják, hogy melyik órán milyen anyagot vettek, és feljegyzik a leckét is. Ezen keresztül küldhetnek egymásnak üzenetet a tanárok és a szülők, de nem ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a pedagógusokkal kommunikáljanak. „Bármi van, mindig lehet velük beszélni, nagyon nyitottak az iskolában” – foglalja össze Bea, aki nagyra értékeli Marci tanítóinak munkáját.
A magyar oktatás szerintem most kritikán aluli. Vannak ugyan lelkiismeretes tanárok, előttük le a kalappal, de a sok stressz és a kilátástalanság miatt teljesen ki vannak égve a pedagógusok.
Az osztrák tanév, aminek során szinte elképzelhetetlen, hogy bármilyen fejetlenség alakuljon ki, általában július első hetében ér véget, de a finisben már nem a tanulásé és a számonkérésé, hanem sokkal inkább a kirándulásoké és a közös élménygyűjtésé a főszerep.
Nyitókép: Surapka Bea – magánarchívum
Kapcsolódó cikkek
