Kertész András – fotó: Tarnavölgyi Zoltán
Most vasárnap apák napja lesz. Még mindig talán sokan úgy érzik, ez valami új dolog. Hallottam olyan véleményt is, hogy valaki azért találta ki az apák napját, mert elege lett, hogy csak anyák napja van. Nem is áll olyan messze ez az állítás az igazságtól.
Volt egy lány, Sonora, aki 1910 körül megelégelte, hogy csak anyák napja van. Édesapja kilenc gyermeket egyedül nevelt, és az anyák napi ünnepségen Sonora úgy érezte, kellene egy nap az édesapjának, az édesapáknak is. Néhány évvel később a kezdeményezés mögé álltak a hatóságok is, és az USA-ból elindult az apák napja kezdeményezése.
Értem azt, ha valaki úgy érzi, hogy nem kell mindent megünnepelni, de én hiszek az ünnepekben. Nem véletlen, hogy a gyerekek ennyire szeretik a karácsonyt, nem véletlen, hogy a tortán a gyertya elfújása fontos aktus, és felelemelő pillanat, amikor valaki az oltár előtt azt mondja: igen.
A szülőség ugyanakkor életünk egy olyan területe, amely annyira személyes és érzelmekkel átszőtt, hogy az egyéni megélés, a kapcsolatok kusza hálójában egészen más fontossággal bírhat az apák napja egy-egy család életében. A gyerekszoba.hu Facebook oldalán is számos eltérő vélemény érkezett arra a kérdésre, hogy ti fontosnak tartjátok-e az apák napját. Értem, ha valaki úgy érzi, nem minden szülő, édesanya vagy édesapa érdemli meg, hogy megünnepeljék: “Van amelyik apa megérdemli, de nem mindegyik.” Van, aki így nyilatkozott: “Az apát és az anyát fontosnak tartom, de az anyák napját és az apák napját nem.” De vannak, akik azt gondolják: “Megérdemlik az édesapák is, hogy meg legyenek ünnepelve.”.
Csíkszentmihályi Mihály Flow elméletének egyik alapja az, hogy akkor érezhetünk valódi boldogságot, ha meg tudunk érkezni a jelenbe, át tudjuk érezni az éppen történő eseményeket, például a velünk egy térben lévőkhöz való kapcsolódás örömét. Ezek az apró pillanatok, örömök azok, melyek összekötve egy élet boldogságát adhatják. Ha ez így van, akkor szükségünk van olyan pillanatokra, amikor lehetőségünk van megállni azért, hogy kapcsolódjunk, hogy átérezzük az együttlét boldogságát. Ezért van szükség ünnepekre, és ezért van szükség szerintem apák napjára is.
Álljunk meg mi is most egy pillanatra, és gondoljunk bele abba, mit jelent egy gyermeknek a készülődés, mit jelent az, hogy felteszi magának a kérdést, mennyire szereti az édesapját, és hogy mivel mutathatná ezt ki. Helyezkedjünk bele kis időre a gyermekek szívében, és érezzük át azt a boldogságot, amit számukra jelent, hogy a felnőttek világához képest a maguk kis eszközével kifejezhetik a kötődésüket, szeretetüket. Ha másért nem, hát már ezért is megéri megünnepelni az apákat.
Sosem felejtem el, amikor először kaptam apák napjára ajándékot a kisfiamtól. Váratlanul ért, leginkább az az érzés lepett meg, amely elöntött akkor, amikor a szemembe nézett, és átadta saját kézzel készített, gondosan becsomagolt kis ajándékát. Körülvett a szeretete, és az jutott eszembe, hogy az édesanyák érezhetik magukat így anyák napján. Hálás voltam, hogy ez nekem is megadatik.
Kívánom nektek, édesapák, és bátorítalak benneteket, édesanyák, hogy éljétek át közösen az apák napját, hadd öntse el a szeretet az édesapák szívét ezen a napon, hogy átéljenek valamit, amit ti, édesanyák jól ismertek, ami megerősít benneteket napról napra!
Ünnepeljetek, hogy a sok apró pillanatból összeállhasson egy boldog élet.
Kapcsolódó cikkek
