Kovács Patrícia azt mondja, tulajdonképpen mindent másként csinál saját lányával, mint ahogy őt nevelték, sőt, egy idő után nem hallgatott meg több tanácsot, inkább aszerint működtek, ahogyan Hanna alakította, ahogyan neki, és édesanyjának a legjobb volt – ösztönösen. A kislány ma már kilencéves, és ami igazán nagy dolog, édesanyja szerint nem okozott törést számára az, hogy a szülei elváltak. Ehhez azonban mindkét ember intelligenciája kellett – sőt, többeké is rajta kívül.
A színész a Gyerekszoba.hu Anyapercek podcastjében beszélgetett anyaságáról, nevelési stílusáról, családjuk működéséről Semjén Nórával, az Anyakivan vlog szerzőjével. “A gyerekem azt mondja, hogy jól csinálom, ő egy boldog gyerek” – mondja ki a lényeget, hozzáteszi: “Egészen máshogy csinálom, mint az anyukám, és nem feltétlen azért, mert nekem az nem volt jó.” Mint elmondja, gyerekként kifejezetten bizalmi kapcsolata volt az édesanyjával, noha teljesen más személyiségek. Ami őt illeti, mindössze két hétig “próbálta meg lexikonokból, gyerekkönyvekből és baráti tanácsokból nevelni a kislányát. “Kéthetes volt Hanna, amikor kétségbeesés szakadt rám, hogy én nem ezt akarom, hanem egészen máshogyan. (…) Én egy szabálykövető családban nőttem fel, nálunk rend volt otthon, és úgy elképzeltem mindent… hogy majd hogy szoptatok, milyen mosipelusa lesz, mikor mit vezetek be, hogyan lesz neki szépen külön szobája, külön ágya, aztán rájöttem, hogy nekem nem kell nevelni ezt a gyereket, hanem csak szeretni, és arra figyelni, hogy neki mire van szüksége. (…) Nem vagyok egy ezo-nő, sokszor mégis azt érzem Hannával kapcsolatban, hogy mikor nagy kérdések vannak, befele figyelek, elkezdek meditálni, hogy rájöjjek, igazán mi a legjobb neki és nekem. De nem nevelem olyan klasszikus értelemben, mint engem neveltek.”
Mint a podcastben elmondja, nem kell eljutnia a kiabálásig. “Ezzel a gyerekkel “dealelni” kell. Kifejezetten tárgyaló típus. És ha tárgyalunk és arra törekszünk, hogy mindenkinek jó legyen, nagyon sok mindent el lehet érni. Úgyhogy nálunk nincs hiszti, és nincs kiabálás sem. Ha mégis, akkor előre szólok, hogy tíz perc múlva kiabálni fogok. Kiszámíthatóan működöm a barátokkal, a színházban is, a gyerekemmel szemben pedig végképp.”
Kovács Patrícia évek óta külön neveli kislányát annak édesapjától (ő Gusztos Péter, a SUHANJ! Alapítvány vezetője), de példás együttműködésben, körülbelül egyenlő időelosztásra törekedve. Sokat beszél egy rendkívül fontos dologról, amiről méltatlanul kevés szó esik (még kevesebben tudják megvalósítani): az intelligens válásról. “Már egy éve voltunk külön, amikor egy műsorban megkérdezték, milyen egyedülálló anyának lenni. Én nem vagyok egyedülálló anya. Attól, hogy mi Péterrel már befejeztük a szerelmi életünket, és külön lakásban élünk, attól még szülőtársak vagyunk, és Péter a világ legjobb elvált apukája. Ha ez így menne, ahogy mi tudjuk hozni évek óta, akkor nem is félne senki attól, hogy vannak történetek, amik véget érnek.”
Mint elmondta, amikor elváltak, nem volt kérdés, hogy volt párja nem egy hétvégi apuka lesz. “Olyan akart lenni, aki a gyerek hétköznapjaiban is benne van, viszi iskolába, várja edzés után, és mindkettőnknek van szabad hétvégéje is, emellett sok közös programot csinálunk.”
A színésznő jó viszonyban van volt férje új párjával, még nyaralnak, ünnepelnek is együtt. “Jobban teljesítünk mindketten szülőként, amióta elváltunk, mert amikor mi vagyunk a gyerekkel, sokkal koncentráltabban vagyunk jelen” – magyarázza, és több érdekes példát is mond arra, hogyan záródnak ki észrevétlenül apák (különösen elvált apák) a gyerekük életéből.
Természetesen ő is azt tartja legfontosabbnak, hogy a kicsi minél kevésbé sérüljön ilyen helyzetben, sőt, állítja, hogy “meg lehet csinálni törés nélkül”. “Ehhez az kell, hogy mindenki elhagyja az egóját, és onnantól, hogy kimondtuk a válást, nem bántjuk egymást, és nincs az, hogy ki szúrta el (…) Azok az emberek, akiket ő szeret, azok szeretik egymást.”
Hallgasd meg az érdekes és tanulságos beszélgetést az alábbi linken!
Kapcsolódó cikkek
