Lannert Judit 0-100 éves korig felelősnek érzi magát az emberekért (Fotó: Facebook/Lannert Judit)
Lannert Judit a több mint egyórás miniszteri meghallgatását azzal kezdte, örül, hogy újra van oktatási tárca, és hogy az felöleli 0-100 éves korig a tanulás minden területét. Hangsúlyozta, nem pusztán iskolák irányításól van szó, hanem életutak megtervezéséről.
Lannert Judit 3 elv mentén halad
Ismét megemlítette, amit már a Magyar Péterrel készítette interjúban is, hogy saját kérésére került be a „gyermekügyi” kitétel a minisztérium nevébe, mert ez a központi vezérelv.
Elárulta, hogy mikor elvállalta a feladatot, végiggondolta, milyen elvek mentén szeretné irányítani a tárcát. Ezekből hármat említett:
- Gyermekközpontúság: vagyis a gyermek igényeiből indul ki, ami nem azt jelenti, hogy a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak, hanem, hogy figyelnek az ő szükségleteikre.
- Adatvezéreltség: ezt az oktatáskutató múltjára hivatkozva így fogalmazta meg: „Tények nélkül nem igazán tudjuk, hol tartunk, és azt sem tudjuk, hogyan lépjünk tovább.”
- Partnerség: „Mindent, amit csinálunk az érintettekkel együtt szeretnénk csinálni, őket bevonva, semmit se nélkülük” – mondta a jelölt.
Hogy ezeket az elveket tudja érvényesíteni, szükség lesz szemléletváltásra, bizalomépítésre, szakmai egyeztető fórumok létrehozására, transzparenciára, az egymás méltóságát tisztelő párbeszéd kialakítására – ami a gyermek méltóságát is figyelembe veszi.
Már születéstől fogva
A miniszterjelölt szerint:
Számos későbbi hátrány és probléma a koragyermekkorban halmozódik föl, ezért fontosnak tartottam, hogy a kisgyermekkori nevelés bekerüljön a tárcába. Vagyis a bölcsődei, óvodai nevelés is ennél a tárcánál lesz, akárcsak a gyógypedagógiai szolgálatok is.”
Újfent megemlítette a szülőtámogatás fontosságát is.
Úgy látja, a különböző ágazatok közötti együttműködést nagyban megkönnyíti majd, hogy remek partnereket kapott ehhez a munkához. „Nagy örömömre szolgál, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia kapta a gyermekvédelmet, illetve, hogy a koordinációt Bódis Kriszta viszi.”
Az együttműködés folyományaként megvalósítható lesz az úgynevezett „gyermekút”, ami lehetővé teszi például a hátrány-kompenzációt és a prevenciót is – már születéstől fogva.
Kitért a Tisza-programban is szereplő óvoda-iskola átmenet kérdésére is. „Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyermek szükségletéhez igazítsuk, ami jelentheti a 45 perces kötelező iskola-előkészítő foglalkozások kivezetését és alternatív megoldások kidolgozását, valamint a rugalmas beiskolázás lehetőségét is” – mondta.
„Több levegőt az iskolába!”
A miniszterjelölt beszélt arról, hogy a közoktatásban a 21. századi kompetenciákat kell előtérbe helyezni.
Mindennek azt kell szolgálnia – az értékelésnek is –, hogy minden gyerek képes legyen kibontakoztatni a készségeit, képességeit.
„Az oktatási rendszer elsődleges feladata, hogy minden gyermek számára – társadalmi háttértől, etnikai hovatartozástól, lakóhelytől vagy fogyatékosságtól függetlenül – biztosítsa a minőségi, inkluzív és eredményes tanulás feltételeit, a gyermek mindenek felett álló érdekeinek megfelelően.
Lannert Judit megemlítette a NAT felülvizsgálatát, a pedagógusok és diákok terheinek csökkentését, a KRÉTA-rendszer átvilágítását, valamint az akadémiai szabadság visszaállítását is. A mindennapos testneveléssel kapcsolatban kifejtette, szerinte nem a kötelező óraszám növelése a jó megoldás, mert az „éppenséggel visszavetette a testmozgást” – amit a túlsúlyos gyerekek számának növekedése is mutat. A meghallgatáson szóba került a nemzetiségi oktatás, a mesterséges intelligencia szerepe, az iskolai erőszak problematikája is, de a kirúgott tanárok visszavétele is.
Tervei szerint már szeptemberben, az új tanévben elindul a „Több levegőt az iskolákba!” program, ami a tanulók és a pedagógusok terheit szeretné csökkenteni.
A miniszterjelölt azt is elárulta, hogy férjezett és három felnőtt gyereke van.
Kapcsolódó cikkek
