Ő lesz a gyermek és oktatásügyi miniszter (Facebook/Magyar Péter)
Lannert Judit az oktatási miniszter posztjának várományosa
„Lannert Juditot jelölöm a leendő TISZA-kormány gyermek és oktatásügyi miniszterének” – ezekkel a szavakkal konferálta fel Magyar Péter az újabb női kormánytagot.
Múlt héten kaptak szárnyra azok a híresztelések, mely szerint Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet az oktatási miniszter. A jelölt személye azonnal parázs vitákat generált, elsősorban a pedagógusok részéről. Tizenhét gimnázium igazgatója azt kérte a leendő kormányfőtől, hogy hallgassa meg a szakmai szervezetek álláspontját is. Magyar Péter ennek eleget is tett, kedden fogadta őket, de hogy mire jutottak, arról nem szivárogtak ki érdemi információk.
Ilyen előzmények után nagy érdeklődéssel várta mindenki, milyen nevet fog mondani a leendő miniszterelnök, aki végül
Lannert Judit oktatáskutatót kérte fela posztra, akivel egy órán keresztül beszélgettek a tervekről, intézkedésekről, és arról, miért tartotta fontosnak a tárca jelöltje, hogy a minisztérium nevébe az oktatás mellett bekerüljön a gyermek szó is. Ebből a hatvan percből válogattuk ki azokat a mondatokat, amelyekből világosan látszik, hogyan fog alakulni a gyerekek sorsa Magyarorszgon.
Spoiler: jól!
Lannert Judit 20 leghangsúlyosabb gondolata:
- Minden gyereknek jár a minőségi oktatás.
- A jól működő rendszerek attól ilyen jók, hogy az alul lévőket is fel tudják húzni.
- Minél kevésbé számít a gyerek teljesítményében, hogy hova született, annál hatékonyabb és eredményesebb lesz az oktatás – ehhez azonban szemléletváltás kell.
-
Nem elég szeretni a hátrányos helyzetű gyerekeket, el is kell hinni, hogy többre képesek.
- Amit gondolunk a másikról, előbb-utóbb olyan is lesz, ezért nagyon fontos, hogy jót gondoljunk.
- Orvosolni kell a tanárok és a gyerekek leterheltségét, és aztán mellé tenni a tartalmat is, egy új, nem leszabályozó, hanem gyermekközpontú NAT formájában.
- Nem lehet 21. századi oktatást csinálni úgy, hogy nagyon sok tantárgyat kell tanítani.
- Az lenne jó, ha végre lehetne hibázni – amit aztán majd ki kell persze javítani.
- Az állandó versenyt, a teljesítményszemléletet megszüntetném.
- Ha zsákutcában haladunk, akkor kicsit tolassunk vissza, és nézzük meg, mi az, ami már működött.
- Azok a hátrányok, amiket az iskolában látunk, az első tíz évben halmozódnak fel, és ebből leginkább az első három év kritikus.
- Egyénre szabott tanulási utakat kell kialakítani.
- Legyen pályaorientáció és fontos, hogy a munkaerőpiac által elfogadott végzettséggel kerüljenek ki a fiatalok a képzésből.
- A finn rendszer azért működik, mert a tanárnak csak a tanítással kell foglalkoznia.
- A természettudományos műveltség mellett a társadalomtudományos műveltséget is előhoznám, ami pedig az érzelmi intelligenciát fogja nagyon is fejleszteni.
- Az AI megjelenése azt mutatja, hogy egyre inkább a tanulás folyamatára kell koncentrálni, ami egyben azt jelenti, hogy érdemes lenne behozni az idegtudományi és agykutatási eredményeket, hogy tudjuk, hogyan kell jól tanulni.
- A tanulást meg kell szerettetni. Ha az a gyerekre van szabva, annak ő a motorja, akkor az egy életen át tartó attitűd lesz nála.
-
Partnerként tekintek a szülőkre, a szakmára és a gyerekekre. Szeretnék külön foglalkozni a szülők támogatásával is.
- A felsőoktatásban is a gyermekközpontúságnak kell érvényesülnie, vagyis a hallgatóközpontúságnak – ezzel csökkenhetne a lemorzsolódás, aminek aránya jelenleg a legmagasabb, Európában.
- Eddig az ágazatok – egészségügyi, oktatási, szociális – közötti koordináció nagyon nehéz volt. Itt rengeteg kiváló szakember van: a védőnők, gyermekorvosok, a fejlesztő pedagógusok, a bölcsőde, az óvoda, az iskola alsós osztályok, egy egységes rendszer, amelynek együtt kell működnie. Ezért is szerettem volna, hogy megjelenjen a gyermek szó a minisztérium nevében, mert ez segíti a szemléletváltást, ami pedig kell ahhoz, hogy kijöjjünk a gödörből.
Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.
1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.
A T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.
Egy éve jelent meg könyve Kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Németh Szilviával írt.
Kapcsolódó cikkek
