Segít az empátia fejelsztésében is
Egy kiállítás, ahol nem a szemünkre hagyatkozunk
Újra megnyitott a Népligetben a Láthatatlan Kiállítás. A különleges program során a látogatók teljes sötétségben, látássérült tárlatvezetők segítségével tapasztalhatják meg, mennyire másképp érzékelhető a világ, amikor nem tudunk a szemünkre hagyatkozni.
„Gondolkodjunk el azon, hogy ha egy pillanatra nem a szemünkkel tájékozódnánk, vajon többet vennénk észre egymásból és a világból? Máshogy viszonyulnánk a hétköznapi szituációkhoz? A Láthatatlan Kiállítás ezért nem csupán egy találkozás a láthatatlannal, hanem találkozás egymással is. Egy olyan hely, ahol lebomlanak a megszokott szerepek, és kiderül: a bizalom nem azon alapul, hogy mindent látunk, hanem azon, hogy képesek vagyunk egymásra figyelni” – hívja fel a figyelmet Juhász Zsolt a program vezetője.
Míg egy klasszikus tárlat digitális látványelemekkel bombázza a szemet, itt teljes sötétség fogadja a betérőket. A látogatók a saját belső képeikre, és a vezetőikkel való kapcsolatukra támaszkodnak. Ez a gyerekeknek egészen különleges tapasztalás lehet, ahogyan az is, ahogyan megismerkedhetnek a Braille-írás alapjaival, és interaktív feladatokon keresztül fedezhetik fel, hogyan érzékelhető a világ látás nélkül. Megtapasztalhatjuk, milyen szerepet kap a hallás, a tapintás, az egyensúlyérzék vagy a térbeli tájékozódás, amikor a látás háttérbe szorul, illetve teljesen hiányzik.
A szervezők szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy:
nem minden fontos dolog látható, és nem minden látható dolog fontos.
Hogyan segítsünk jól?
Nyáron sokkal több olyan helyzetbe kerülünk, amikor idegenekkel kerülünk kapcsolatba. A strandokon, fesztiválokon, koncerteken, szállodákban, éttermekben vagy akár utazás közben nap mint nap találkozunk olyanokkal, akiknek egy kis figyelmesség nagy segítséget jelenthet, legyen az idős ember, mozgásában korlátozott vagy éppen vak.
Ha utóbbiaknak valódi segítséget szeretnénk nyújtani, a jó szándék önmagában kevés lesz. Sokan például automatikusan megragadják egy vak ember karját, mások a kísérőjéhez beszélnek, vagy éppen annyira félnek attól, hogy valamit rosszul csinálnak, hogy inkább nem is merik megszólítani.
Pedig a legtöbb helyzetben nincs szükség különleges tudásra. Néhány egyszerű szabály ismerete elegendő ahhoz, hogy természetesen, tisztelettel és hathatós segítséget nyújtva viselkedjünk.
A szakértők tanácsai:
1. Előbb kérdezzük meg: „Segíthetek?”
Ne feltételezzük automatikusan, hogy valakinek szüksége van segítségre. Az önállóság tisztelete ugyanolyan fontos, mint maga a segítség.
2. Ha igen a válasz…
Ha valaki vezetést kér, ajánljuk fel a karunkat vagy könyökünket; így ő döntheti el, hogyan szeretne kapcsolódni és követni minket. Általában a bal oldalára álljunk, mivel a jobb kezében tartott botra szüksége van vezetés közben is.
3. A strandon is a konkrét leírás segít
Ha segítséget kérnek, érdemes elmondani, hol van a vízpart, merre található a mosdó, mekkora a lépcső vagy a szintkülönbség, és milyen a terep.
4. Fesztiválon és koncerten a változásokat is jelezzük
Kordon, lépcső, tömeg, ideiglenes útlezárás vagy hirtelen hangosítás – az olyan környezetváltozás, amelyet a látók gyors pillantással észlelnek, szóbeli jelzéssel válhat biztonságosabbá.
5. Éttermekben és hotelekben ne csak „odakísérjünk”, tájékoztassunk is
Röviden írjuk le az asztal elhelyezkedését, a szék helyét, illetve azt, mi található az asztalon. Étlapnál mondjuk el a lehetőségeket, ne csak mutassunk rájuk. Hívjuk fel a figyelmét a pulton vagy az asztalon lévő tájékoztató anyagokra is.
6. Ne zavarjuk meg a vakvezető kutyát munka közben
Ha a hám a kutyán van, akkor soha ne simogassuk, etessük vagy hívogassuk: a kutya ilyenkor dolgozik, és a gazdája biztonságos közlekedéséért felel. Egyéb esetben is kérjük a gazdi engedélyét.
7. Mindig az érintetthez beszéljünk
Ha látássérült ember kísérővel érkezik, ne a kísérőhöz intézzük a kérdést vagy a választ. Ugyanolyan természetesen kommunikáljunk vele, mint bárki mással.
8. Legyünk pontosak és érthetőek az iránymutatásban
A „mindjárt ott van” vagy az „arra” kevésbé segít. Sokkal hasznosabb például: „Két méter múlva jobbra lesz egy lépcső, három fok vezet lefelé.”
9. Mondjuk ki, ha elmegyünk
Beszélgetés vagy segítségnyújtás közben ne távozzunk csendben: egy rövid elköszönés megakadályozza, hogy a másik fél egy üres térhez beszéljen tovább.
10. A legfontosabb: ne hőstettet akarjunk végrehajtani
A figyelmes, kérdésen alapuló és egyenrangú segítség sokkal többet jelent, mint a látványos, de kéretlen beavatkozás.
Magyarországon a 2022-es népszámlálás adatai szerint 270 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. Ez korántsem csekély szám, ezért sem mindegy, hogyan tudunk jól kapcsolódni velük.
Kapcsolódó cikkek
