Család

Öröklési tévhit: egy hiba miatt elúszhat a vagyon

Ha készült is végrendelet, akkor sem mehetünk biztosra, ha formailag vagy tartalmilag nem felel meg.
2025. Október 15.

Magyarországon még mindig nem szokás végrendeletet készíteni, bár az elmúlt években történt némi elmozdulás: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felmérései szerint a válaszadók harmada tervezi a jövőben írásban rögzíteni végakaratát, négyötödük pedig igénybe is venné közjegyző segítségét. És pont itt van a lényeg: ha ugyanis a végrendelet kézzel írják és egy fiók mélyén lapul, ha elő is kerül, egyszerűen nem felel meg a jogszabályi követelmények, mert az írója nem volt tisztában az érvényességi feltételekkel – figyelmeztet a Pénzcentrum cikke.

Becslések szerint 300 ezer végrendeletről és 300-400 milliárd forintnyi összegről beszélünk, amelyek nem érvényesek formai vagy tartalmi hibák miatt.

A MOKK szakértői a Pénzcentrum megkeresésére elmondták: a házilag készített végrendeletek gyakran nem kerülnek elő a hagyatéki eljárás során, vagy ha elő is kerülnek, alaki vagy tartalmi hiányosságok miatt érvénytelennek bizonyulhatnak. A közjegyzők tapasztalatai szerint a házilag szerkesztett végintézkedések gyakran hiányosak, hibásak. Érvényes végrendeletet természetesen lehet saját kezűleg is készíteni, azonban szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, így célszerű közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni az okirat elkészítéséhez. A végintézkedés tényét a közjegyző bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ennek köszönhetően a hagyatéki eljárás során a közjegyző értesül arról, hogy az örökhagyó végrendelkezett, mivel minden esetben lekérdezi a nyilvántartást.

A közhiedelemmel ellentétben a végrendelet általában nem a törvényes örökösöket zárja ki az öröklésből – éppen ellenkezőleg, gyakran az örökség közöttük való felosztása az értelme.

Erre kell figyelni, ha valaki maga ír végrendeletet

A MOKK szakértői a következőkre hívták fel a Pénzcentrum figyelmét, ha valaki házilag, írásbeli magánvégrendeletet készít:

  • Csak akkor nincs szükség tanúkra, ha az örökhagyó az okiratot elejétől a végéig saját kezűleg írja és aláírja. Ha a szöveg géppel készül, vagy más írja le, akkor a dokumentumot két tanúnak kell aláírnia.
  • A tanúk megválasztására is ügyelni kell: a tanúnak szánt juttatás csak akkor érvényes, ha azt a részt az örökhagyó kézzel írja, és külön aláírja, vagy ha a végrendelet megalkotásában további két tanú is részt vesz.
  • Többoldalas dokumentum esetén minden lapot meg kell számozni, az örökhagyóval és – ahol szükséges – a tanúkkal is alá kell íratni.
  • A készítés időpontját is egyértelműen fel kell tüntetni.

A szóbeli végrendeletet a Ptk. csak rendkívüli esetekben engedi meg, kizárólag akkor, ha a végrendelkező olyan életveszélyes helyzetben van, amely akadályozza az írásbeli végrendelet elkészítését. Az ilyen végrendelet érvényességének egyik alapvető feltétele, hogy a végrendelkező két tanú jelenlétében, az általuk értett nyelven adja elő végakaratát, és nyilatkozzon arról, hogy ez a szóbeli kijelentés az ő végrendelete.