A nevelés és fegyelmezés nem azonos a büntetéssel: “fegyelmezni szükséges, büntetni azonban nem” – állítja Peggy Dexler pszichológus. A szakemberek szerint büntetésnek tarthatjuk a szavakkal történő bántást, a kiabálást, a durva leszidást, a fizikai bántalmazást, de a megszégyenítést is. “A tipegőknek meg kell tanulniuk bizonyos szabályokat, ám ezek áthágása nagyon sokszor nem igényli azt, hogy megbüntessük őket emiatt. Sokkal fontosabb, hogy megértsük, mit miért tesz a gyerek” – fogalmaz Dexler. “A büntetés könnyen visszaüthet, hiszen a hangsúly nem a hibás viselkedésen és annak kijavításán van, hanem a büntetésen magán. A büntetés hatására a gyerekek fokozott stressznek lesznek kitéve, emiatt az agyukban egyszerűen ‘kikapcsol’ a logikus következtetések felismerésének és az együttműködésnek a képessége.”
Hogyan neveljünk büntetés nélkül?
Magyarázd el, mit kellett volna máshogy csinálnia!
Sok tipegőnél az ütés, harapás vagy más agresszív viselkedés a frusztráció levezetésének a módszere. Azzal, hogy “visszaadjuk” ezt, csak megerősítjük benne azt, hogy agresszióval meg lehet oldani a problémákat. Ráadásul, éppen akkor ütjük meg a gyereket, amikor arra próbáljuk megtanítani, hogy nem szabad másokat bántani – ezzel pedig egymásnak ellentmondó üzeneteket küldünk neki, összezavarjuk a gyereket. Inkább tanítsd meg a gyereket arra, hogyan fejezheti ki más módon az érzelmeit!
Engedd, hogy megtapasztalja a tettei következményeit!
A gyerekeket ritkán kell “megmenteni”, pláne “helyrehozni” az általa elkövetett hibákat. Ha kiönt, kiborít valamit, legyen az ő feladata feltörölni! A kicsik sokkal ellenállóbbak, mint hisszük, és sokkal több dologra képesek, mint gondoljuk. Ne féljünk attól, hogy felelőssé tegyük a gyerekeinket a tetteikért.
Legyenek tiszta határok és szabályok!
Az egyik legjobb módszer a helytelen viselkedés megelőzésére, ha pontos, tiszta és egyértelmű szabályokat határozunk meg, és tartjuk is magunkat ezekhet. Így a gyermekünk is tudja, hogy mikor mit szabad és mit nem szabad megtennie. A szabályok ráadásul biztonságot adnak a gyerekeknek.
Ne engedjünk!
Sok esetben a helytelen viselkedés rettenetes makacssággal társul, vagyis a gyerekünk egyszerűen dacból nem teszi meg azt, amit kérünk. Ne adjuk be a derekunkat ilyen esetben, mert ezzel csak azt tanítjuk meg a gyermekünket, hogy a dacossággal és engedetlenséggel elérheti azt, amit akar.
Vigasztaljuk meg!
A tipegők nehezen birkóznak meg az erős, intenzív érzelmekkel, nem tudják magukat kifejezni, és ez sajnos gyakran hisztizésben nyilvánul meg. Ez természetesen idegőrlő minden szülő számára, ám nagyon fontos, hogy megértsük, milyen érzelmek állnak ennek a hátterében. Lehet, hogy szomorúság, elkeseredettség vagy csalódottság okozza ezt. Kérdezzük meg a gyereket, jól esne-e neki egy ölelés, erősítsük meg abban, hogy szeretjük és megértjük. Ezzel segítünk neki megnyugodni, jobban elfogadni és feldolgozni az érzéseit.
Forrás: Smartparenting.com.ph
Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
