Egyéb

A Szeretethang – magzatváró zene

Jó lenne kimozdulni, feltöltődni... De nagy pocakkal zajos, nyüzsgős helyre? Sokáig állni vagy ülni? Jaj, azt ne! És mi lesz a másik aprósággal? Az esti programok eleve kizártak. - Mit szólna egy olyan koncerthez, amit pont kismamáknak találtak ki?
2008. November 26.

Hogyan születik a szeretethang és a búgócsiga?

Működik Budapesten egy hatalmas szimfonikus zenekar, melynek tagjai sikeres koncertzenészek, s annak ellenére, hogy az esti fellépések elvileg nem kedveznének a családi életnek, nagyon sokuk nagycsaládos, három, négy, sőt öt gyerek anyukája, apukája. “Nem tudom, világszerte milyen a tendencia, hány gyereke van a zenészfamíliáknak, de a mi zenekarunk valószínűleg az élbolyban van, igazi gyerekszerető és bababarát együttes. Büszke vagyok a kollegáimra” – meséli Ácsné Székely Edit, fuvolaművész, a MÁV Szimfonikus Zenekar zenésze, a Szeretethang és a Búgócsiga koncertek házigazdája, vagy inkább édesanyja…

Ácsné Székely Edit, fuvolaművész

Többgenerációs pedagóguscsaládból származik, édesanyja is óvónő, gyermekei hét és tizenkét évesek. A zene számára lehetőség az elmélyülésre, a befelé figyelésre. Vágya, hogy koncertjeiken a leendő anyák ráérezzenek, mennyire fontos kapkodás és a figyelem megosztása nélkül csak a gyerekre összpontosítani.

Koncert kismamáknak és magzataiknak

A Szeretethang - magzatváró zene

A zenekarban 10-15 éves múltra tekint vissza a gyerekkoncertek hagyománya. Hogyan jöttek létre a kismamáknak és magzatoknak szóló koncertek?

“Szívem szerint a pocakos koncertek előtti időből kezdeném… Lendvai György, aki három éve a zenekar igazgatója, – egyébként három gyermek édesapja – eljött a zenekar karácsonyi ünnepségére, ahol kézműves foglalkozást szerveztem a gyerekeknek. Látva, hogy szívesen csinálom, megkérdezte, lenne-e kedvem hangszerbemutató koncertet szervezni az ifjú korosztálynak. Ebből lett a Zene-Tér-Kép sorozat, amit óvodásoknak szántunk, és amire a gyerekek délelőttönként óvónők kíséretében jönnek el. Azért hétköznap, hogy azok is eljussanak az előadásokra, akik szüleikkel hétvégén nem mennének. A 2006 őszén elindult sorozat három részből áll, először a vonósokat, majd a fafúvósokat, végül a rézfúvós hangszereket mutatja be egy ötfős kamarazenekar. Közben mondókák és rövid hangszeres zenék hangzanak el, s fontos szerepet kap a hagyományőrzés, mert a mai óvodások alig ismerik a magyar gyermekdalokat. Számomra hihetetlen, de az óvodában is alig énekelnek, nem játszanak körjátékokat.”A gyerekek szőnyegen-párnákon csücsülnek, az előadók is “testközelben” muzsikálnak. Lehetőség van megpengetni az igazi hegedű húrjait, lefogni a klarinét billentyűit, belekukucskálni a kürt tölcsérébe…

Mely óvodákból jöttek a gyerekek? Lehet-e csatlakozni a délelőtti koncertekhez?

“Az első évben a hetven ovinak kiküldött levélből egyetlen egyre kaptunk választ, és bár az óvodás-koncert a zenekar programjában is szerepelt, főként személyes ismeretség alapján jelentkeztek a csoportok. Azután, amikor valóban beindult a koncert, egyre népszerűbb lett. Azok az óvónők és gyerekek, akik voltak, mind visszavágynak. A távolabbi óvodákba, ahonnan nehéz volna elhozni a gyerekeket, mi is szívesen elmegyünk, lehet bátran csatlakozni. A “koncertjegy” gyermekenként és alkalmanként hatszáz forint, amit az intézmények, a gyerekek szülei, illetve az óvodai alapítványok szoktak fizetni.”

Éneklés és közvetlenség

“Az első sikeres évad végén, 2006-ban említette meg igazgatónk az ötletet, hogy adjunk koncertet kismamáknak és még meg nem született magzataiknak. Ki kellett találnom, hogy mitől legyen ez az alkalom más, mint a többi koncert. Megkerestem Dr. Kokas Klárát, korábbi tanáromat. Klári néni nagy tudású zenepedagógus, módszerét mozgásos zeneérzékenység-fejlesztésnek nevezném. Szabad mozdulatokat kér a résztvevőktől, egyfajta táncot a zenére, de nem tanultat, hanem, saját, belső mozdulatokat. Ezek megtalálása a kismama koncerteken sem megy könnyen mindenkinek, mert nagyon eltér attól, ahogy a koncertteremben szoktunk ülni, de úgy gondoltam, jó lenne nem csak a gyerekeknek megtanítani a mélyebb zenei átélést. Klári néni “vesszőparipája”, hogy ne legyen taps, amitől gyorsan szertefoszlana a zene által kialakított légkör. Egy magzatoknak szóló koncerten tulajdonképpen magától értetődő, hogy nem zajongunk. A taps helyett kendőlengetés van, amihez mi szolgáltatjuk a kendőket. Hogy intim legyen a hangulat, a közönség félkörben ül. Úgy terveztük, legfeljebb ötven-hatvan embert hívnánk egyszerre. Itt, a próbateremben nincs színpad, együtt vagyunk a közönséggel. Sokat énekelünk. Először nem szokták érteni, miért kellene énekelnie a közönségnek, de aztán nagyon jó érzéssel tölti el a hallgatókat, hogy ők is hozzátettek valamit az estéhez.”

Miért Szeretethang?

“Takács Nagy Gábor hegedűművész sokat jár hozzánk tanítani. Ő mondta az egyik próbán, hogy már azelőtt szeressük a hangot, mielőtt megszólalna, hogy már akkor szép legyen. A babavárás is ilyen, még nem ismerjük, de már szeretjük.

2008 januárjában volt az első koncert. Nem volt könnyű meghirdetni, de végül nagyjából hatvanan voltunk, kispapák is jöttek, és velünk volt Kokas Klára. Azt hiszem, jól sikerült, bár izgatottan nehéz ezt megítélni. Kicsit nekem is furcsa volt, ahogy ott ültek a kismamák sorban a nagy pocakjukkal. Először csodálkoztak, hogy nem úszhatják meg az éneklést, talán, mert otthon is kevesen szoktak énekelni.”

Vélemény – gyerekeink zenei neveléséről: “Nagyon kevés gyerek tanul zenét, jár zeneiskolába, játszik hangszeren. Ha beiratkoznak, csak az első évet járják végig. Gyakori, hogy elkényeztetik a gyerekeket, nincs egészséges elvárás, nem fontos az önfegyelem, a kötelességtudás.”

Kik a közreműködő zenészek? Hogyan választják ki a darabokat?

“Mindenki a MÁV-zenekar tagja. Örömmel vállalták a felkérést, azért is, mert a szóló szereplésre a zenekarban kevesebb lehetőség van. Az első koncertre, melyen Mozart klarinét-kvintettje hangzott el, lényegében a barátaimat kértem fel. A csellista szólamvezető maga is babát várt. Azóta már sokan közreműködtek a zenekarból, a lényeg, hogy szeressék azokat a darabokat, amiket játsszunk. A köztudatban az van, hogy Mozartra nyugszanak meg a babák leginkább, de nem gondolom, hogy minden zeneszerzőt és zenét teszteltek, vagy hogy Dvoáák ne volna ugyanolyan jó. Egy-egy Bach-művet szeretek mindig becsempészni a műsorba, amit általában én állítok össze, de a többi zenész is elhozhatja kedvenc darabjait. Szerencsére nem gond összeszedni a zenészeket. Bár szokatlan számukra, hogy nincs taps, de szívesen közreműködnek. Azt mondják, jó olyan közönségnek játszani, amelyik maximálisan figyel. Annyira élő és közvetlen a kapcsolat a hallgatókkal, hogy nyoma sincs a szokásos lámpaláznak.”

Baba-mama ismerkedési est

A Szeretethang - magzatváró zene

“A program… A kabáttal letesszük a zavaró gondolatokat. Először éneklünk. Jó megérezni, hogy milyen ez. Szeretnénk kedvet csinálni az anyáknak, hogy legyen bátorságuk, kedvük énekelni a gyereküknek, keressék elő, idézzék fel régi kedves dalaikat, hiszen a babának az édesanyja hangja a legszebb, az első pillanattól kezdve annak a muzsikáját hallgatja. Jó lenne többet énekelni a koncerten is, de még nem merek több időt rászánni. Az ötödik koncert után kiosztott kérdőívünkre válaszolva egyébként a mamák 98 százaléka azt válaszolta, hogy élvezte az éneklést. Az ének után 4-5 perces darabokat játszunk. A legszívesebben nem is mondanék semmit a darabokról, mert az átélés nem ebből születik, de a közönség igényli, hogy új dolgokat is megtudjon. Az a fontos, hogy aki idejön, lélekben végig átélje ezt az órát, ami róla és a babájáról szól. Ez egy lehetőség a kapcsolatfelvételre, arra, hogy a zene segítségével az anya és magzata megismerjék egymást. Ha nem is lehet pontosan tudni, hogy a baba megmozdulása a tetszés vagy a nemtetszés jele, anyukája megfigyelheti, hogy melyik zenére, hogyan reagál. Az első öt hangverseny utáni nyári szünetben sok koncertjáró pocak lakója megszületett. Száz kisbaba születéséről kaptunk hírt az e-mail-listán. Sokan azt kérdezték, jöhetnek-e a következő évadban immár a kicsivel. Így októberben új közönséggel kezdtük meg a sorozatot, de jöttek az előző évi koncertekről is, négyen pedig hozták megszületett babájukat. Azt akarták, hogy a zene a baba életének része maradjon.”

Baba a koncertteremben

“A kicsik tátott szájjal hallgatták a koncertet, néha a zenével dúdoltak, gőgicséltek. Az anyák nagyon figyeltek, ha a kicsik netán nyűgösködni kezdtek, azonnal kivitték őket, de a csend már más lett. Így jött a bébikoncert, a Búgócsiga megrendezésének gondolata, ahol a kisbabáknak szőnyeget terítünk le, hogy nyugodtan hempereghessenek, játszhassanak. Szoptatósarkot is kialakítunk” – mesél Edit a tervekről. Így várják az újdonsült koncertközönséget, akik úgy jöttek a világra, hogy már magzatkorukban Bach, Mozart, Brahms és a többi klasszikus muzsikáját hallgatták.

Az első Búgócsiga névre hallgató baba-mamakoncert novemberben indul, és havonta, mindig kedden délután lesz a zenekar honlapján ismertetett időpontokban. Utána, fél 6-kor kezdődnek a kismamáknak szóló Szeretethang koncertek, amelynek szeretnék megőrizni eddigi csendes, meghitt hangulatát, ezért ide már csak felnőtt közönséget várnak.Az előadásokra belépőjegyet a helyszínen, a zenekar próbatermében (1088 Budapest, Múzeum u. 11.) lehet venni. A szervezők kérik, hogy a részvételi szándékot előzetesen jelezzék a 338-2664 telefonszámon, vagy e-mailben ([email protected]).

Forrás: HáziPatika.com