Egy svéd tanulmány szerzői az 1987 és 2011 közötti időszakot vizsgálták munkaidő és családi állapot szemszögéből. Negyedszázada a kisgyerekes férfiak hetente csaknem 16 órával dolgoztak többet a kisgyerekes nőknél. Mostanra a különbség 10 órányira csökkent.
A kisgyerekes apák egészen a 2000-es évek derekáig többet dolgoztak időben, mint gyermektelen férfi kollégáik, ám utána fordult a kocka, és visszafogták munkaidejüket. A gyermektelen férfiak munkával töltött ideje ugyanakkor nemigen változott a 25 év alatt.
A Statistics Sweden tanulmánya kimutatta az is, hogy a nők – akár gyerekesek, akár nem – több időt töltenek munkával, mint negyedszázada – adta hírül az MTI.
A svédek egyedülálló szülői támogatási rendszerüket 1974-ben vezették be, amelyet csak svéd modellként emlegetnek. Ennek értelmében mindkét szülő azonos feltételekkel maradhatott otthon a gyerekkel. A szabályozás lényege, hogy a szülők megoszthatják egymás között a rendelkezésre álló, fizetett szülői szabadság időtartamát. Ha valamelyikük nem használná ki ezt, úgy a felét “átadhatja” a másik szülőnek. 1995-ig az apák jelentős része így is tett, ekkor azonban további egy hónapos fizetett szabadságot vezettek be, melyet már nem adhattak át az apák. Ennek hatására 1995 után az apák 77 százaléka legalább egy hónapra otthon maradt a gyerek első négy évében.