Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a szülők nem támogatják az otthoni leckeírás gyakorlatát. Minél kisebb gyerekről van szó, annál inkább igényli a szülői segítséget, azaz könnyen előállhat az a helyzet, hogy az egész család leckét ír minden délután, ahelyett, hogy együtt pihennék ki a nap fáradalmait. A szülők véleménye azonban nagyon is sokféle. Egyáltalán nem ellenzik a napi otthoni pluszmunkát, de azért vannak megkötéseik.
A szülők szerint kell házi feladat
Az IDEA Intézet tavaly végzett reprezentatív felmérést, amelyben többek között azt is megkérdezték az 1800 fős kutatásban, hogy legyen házi feladat az iskolákban vagy sem. A kutatásból kiderült, hogy a magyar szülők döntő többsége szükségesnek tartja a házi feladatot, 10-ből 6-an válaszoltak igennel. Az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Így gondolják olvasóink
Megkérdeztük a Gyerekszoba.hu olvasóit, hogy nekik mi az álláspontjuk a kérdésben. Többségben voltak azok, akik szerint házi feladat igenis kell. Hogy pontosan miért van rá szükség, arról eltérőek a vélemények. – Igen kell a házi feladat – írja olvasónk, Anikó. – Nem több oldalas, de egy kis gyakorlás nem árt. Pláne, ahol esetleg a gyermek lassabban ért meg egy-egy feladatot. Hasonlóan vélekednek többen is, például Era: – Kell-e egy sportolónak gyakorolnia (edzeni) a sportágában, hogy eredményt érjen el? Kell-e gyakorolnia a zenésznek, hogy élvezhető legyen a hangszeren való játéka? Kell-e gyakorolni a kerékpározást, korcsolyázást? Mindent gyakorolni kell, ahhoz, hogy készség szinten tudja alkalmazni. Erzsébet is a gyakorlás miatt tartja szükségesnek a házit: – Szerintem ezt a tanárok tudják megmondani, ők látják át jobban, hogy mekkora tananyagra mennyi idő szükséges. Én amúgy az “ismétlés a tudás anyja” mondás híveként nem vagyok ellene a házi feladatnak.
Az egyik szempont tehát a gyakorlás, az ismétlés. Vannak, akik szerint a feladattudat erősítése miatt fontos, hogy a tanár leckét adjon a következő órára. – Kell a házi, így a szülő is követni tudja, hol tart a gyerek a tanulásban. Fejleszti a feladattudatukat, de ha netán nincs kész, ne adjanak 1-est – vallja olvasónk, Mária. Sok kommentelőnk fogalmazta meg ugyanezt: a feladattudat fontosságát tanulják meg vele, azt, hogy kötelezettségeik is vannak. – Csinálják meg az iskolában a legtöbb dolgot, és egy icipicit(!) kapjanak otthonra is, hogy a feladattudatot fejlesszék bennük. Készülni kell a másnapra. Később úgyis egyre több lesz, írta Ildikó.
Azok, akik pártolják a házi feladat adását, egy dologban egyetértenek: keveset kapjanak a gyerekek, és semmiképpen ne adjanak hétvégére és az iskolai szünetekre. – Igen kell, de mértékkel! – írja Magdi. – Igen kell. De nem húsz oldalakat. Főleg hétvégére – írja olvasónk, Éva. Erika pedig ezt válaszolja a kérdésre: – Most harmadikos a középső, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor hozott haza házit. Délelőtt feladják, délután megcsinálják. Hétvégére és szünetre viszont betiltanám, az legyen a családdal töltött idő, valódi szabadidő!
Ha van is házi, azt készítsék el a gyerekek az iskolában
Erika válaszában rámutatott egy másik fontos kérdésre is. Sok szülő írja, hogy a gyerekek hazaviszik a leckét, noha délután négyig bent vannak a napköziben, tanulószobán. Sokan fájlalják, hogy nem készülnek el a leckék az iskolában, pedig lenne rá idő. Így este, amikor a pihenésé, együttlété lenne a főszerep nemhogy a másnapi tanulnivaló, de a lecke megírása is vár még a gyerekekre (és a szülőkre is). – Reggel 8-tól 16-17 óráig vannak iskolában. Beleférne a házi elkészítése. Mire hazaérnek, fáradtak, hisz egy műszakot lenyomtak a suliban. Otthon már csak esetleg olvasás, biciklizés, kis házimunka, családi együttlét kellene – írja sok szülő véleményével megegyezően Judit. – Az lenne jó, ha otthon már nem kéne tanulniuk. Régen a tanulószobán minden házi feladatot megcsináltunk, ha kellett, segített a tanárnő. Az iskolában kéne a gyerekkel többet gyakorolni, aki le van maradva, őket felzárkóztatni. Felsőben nyilván van házi feladat, de nem kéne annyira leterhelni a gyerekeket, a szülőket meg főképp nem. Este már mindenki fáradt, az egész élet egy nagy rohanás, ha megkezdődik az iskola, pláne, ahol több gyerek is van. – fejti ki Irén.
Semmi értelme a házinak
Nem kevesen voltak a Gyerekszoba.hu olvasói között azok sem, akik szerint a házi feladat felesleges, sőt káros, hiszen így is rengeteg időt töltenek a gyerekek az iskolában és napról-napra készülniük kell a felelésre, dolgozatokra. Ha ehhez még lecke is társul, akkor tényleg nincs idő semmi másra, pihenésre, mozgásra, esetleg hobbira. – Nagyon nem! Persze ennek ellenére nagyon sokat kap. A gyerek sportol suli után napi 3 órát, 2 órát tanul. Hol marad a gyerekkor? – teszi fel a kérdést olvasónk, Zita. – Nem adnék házit, épp elég teher van a gyerekeken – fogalmazza meg Linda. Andrea szerint túl sokat dolgoznak a gyerekek: – Az milyen, hogy egy felnőtt ember dolgozik nyolc órát, hazamegy, és elfelejti aznapra a munkát. Ezzel szemben egy gyerek hazamegy, és még órákat rá kell szánjon. Főleg egy gimnáziumban. Ez beteg dolog! Hasonló véleményen van Imre is: – Az esztergályos mikor visz haza munkaidő után 5 kg vasat, hogy holnapra csináljon még belőle 25 db csapágyat?
Ha órán nem érti, otthon majd megtanulja?
A házi feladat – legtöbb esetben valamilyen írásbeli munka – az iskolai, órai munkára épül, azaz esetleg azt a célt szolgálhatja, hogy azt gyakorolják a gyerekek otthon, amit a suliban tanultak. Igen ám, de mi van akkor, ha a gyerek nem értette meg az iskolában a tananyagot? Ki fogja elmagyarázni neki? Mit gyakorol be ebben az esetben? – Szerintem semmi értelme a házinak. Ha órán nem érti meg, a házit sem fogja tudni megcsinálni, csak kudarc éri. Ha még érti, akkor meg minek – írja olvasónk Krisztina és vele ért egyet Vekerdy Tamás is. Néhány évvel ezelőtt így fogalmazott a pszichoforyou.com-nak: „Az új-zélandi Hattie professzor harmincöt éve vizsgálja a világ iskoláit, az ő kutatásaiból tudjuk, hogy a leckénél fölöslegesebb dolog a világon nincs! Az eminens odakeni, a többi lemásolja a szünetben az eminensről. Otthon gyakorolni? Minek? Aki tudja, az unja. Aki nem tudja, nehogy gyakorolja! Rosszul fogja begyakorolni.”
És itt egy újabb, nagyon fontos szempont is megjelenik: kinek a dolga elmagyarázni a leckét annak a gyereknek, aki nem értette meg az anyagot az iskolában? Nyilván a szülőknek, esetleg magántanárnak. Terhelhetők-e ezzel a családok? És mi van azokkal a gyerekekkel, akiknek – különböző okoknál fogva – nem tudnak otthon segíteni? Ezekre a kérdésekre később még kitérünk.
A házi feladat hasznosságáról egyébként a tanárok között sincs egyetértés. Olvasónk, Andrea, aki alsós tanító így látja a kérdést: – Azt gondolom, hogy minimális gyakorlás kell alsó tagozaton matematikából, olvasásból és nyelvtanból. Tanulópárokkal lehet bevezetni a tanulás tanulását. Van mód és idő egyénileg leülni azokkal, akik valamit nem értenek vagy nem megy az olvasás, szövegértés. Meg kell találni, hogyan lehet átlendíteni azon a ponton, ahol elakadt. És igen 8-16-ig elfárad a gyerek. Nekik ez a munkahelyük, szellemi munkát végeznek. Ne otthon kelljen még leckék hadát elvégezni! Én azt szoktam kérni, hogy olvassanak otthon mindennap Anyának, Apának, akár a vacsora készítése közben. Egy másik tanár olvasónk, Anikó szerint nincs szükség rá: – Szerintem nem kell! Én sosem adok! Ahogy Zsuzsa sem: – Én még középiskolában sem adtam kötelező hf-et, mégis minden diákom bejutott az általa választott felsőfokú intézménybe.
Mit mond a szakirodalom?
Angol nyelvű kutatások metaanalízise alapján a házi feladat – vagyis az, amikor a gyerekek tanórák után önállóan vagy kis segítséget igénylő feladatokat végeznek el – pozitív hatása a tanulás eredményességére egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint ahogy gondolnánk – hívja fel a figyelmet a G7 cikke. Azaz nem lehet kijelenti azt, hogy aki sok házit csinál, tehát sokat gyakorol, az jobban is tudja a tananyagot. Kutatások szerint alsóban semmi értelme a házi feladatnak abból a szempontból, hogy nem jár jobb tanulási eredménnyel, felsőben azonban kimutatható pozitív összefüggés, legalábbis a PISA-eredmények tekintetében. De van olyan szakmai megközelítés is, hogy alsóban a haszna a házi feladatnak az, hogy fejleszti a felelősségérzetet, valamint az önálló problémamegoldó képességet.
Egyáltalán nem mindegy persze az, hogy mit nevezünk házi feladatnak. Közös olvasás a szülővel? Színezés? Az órai feladatból megmaradt három példa elkészítése? A gyerekek leterheltsége és a házi feladat mennyisége is fontos kérdések. Az OECD 2012-ben felvett adatai szerint a magyar diákok átlagosan hetente 6,2 órát töltenek házival, míg az OECD átlag csak 4,9 óra. Ráadásul sok múlik a családon is: azok a gyerekek, akik tudnak kivel tanulni, mert van rá idő, figyelem és tudás, nagyobb előnyben vannak azokkal szemben, akiket kevésbé gondoskodó és/vagy képzett felnőttek vesznek körül. Tehát a sok házi megerősíti a társadalmi különbségeket, még nagyobb előnyre tesznek szert a magasabb státuszú családok gyermekei. Az OECD felmérés szerint, amit szintén a G7 cikkéből tudhatunk, minél több a házi, annál nagyobb a szociokulturális háttér szerinti szórás. Magyarországon az előnyös családi hátterű diákok több mint 7,5 órát töltenek hetente házival, a hátrányos hátterűek viszont 5 órát sem. Ezzel szemben például Finnországban mindegyik csoport nagyjából ugyanannyi órát tölt hetente a házi feladat elkészítésével. Az OECD országokban egyébként egyre inkább egyre kevesebb a házi feladat mennyisége.
Kapcsolódó cikkek
