Kásler Miklós azt mondta: a “tankönyvek készen lesznek, a tankönyvek kiadása és forgalmazása biztosítható”, és “semmilyen körülményt” nem lát, “ami akadályozná a következő tanévben a Nat és a kerettantervek bevezetését”.
Hangsúlyozta: a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrevételt.
Ennek eredményeként olyan alap- és kerettantervek készültek, amelyek minden magyar gyermek számára ugyanazt az alapvető ismeretanyagot közvetítik, függetlenül a gyerekek szociális és földrajzi helyzetétől. Az új tanterv “értékorientált, korszerű módszerekre és eszközökre támaszkodik, gyermekközpontú, emellett hazafias szemléletű” – hangoztatta a miniszter.
Megjegyezte: “soha nem tudjuk elérni, hogy mindenki elégedett legyen, de ez a tanterv a jelenlegi adottságok alapján készült, és lényeges továbblépést jelent az előző tantervhez képest”.
- Kapcsolódó: Nem az életre tanít az új NAT
Kitért arra: Magyarországon mintegy háromezer középiskola van, és összesen hét iskolából tiltakoztak a Nat bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk. A tiltakozók aránya tehát “csekély”, egy százalék alatti.
Hozzátette: a tantervek 19 tantárgyról szólnak, mégis szinte kizárólag a magyar irodalom, illetve esetenként a történelem kerül a viták és a támadások középpontjába.
A miniszter szerint azonban ezek “nem érdemi észrevételek”, hanem “politikai megfontolások”. Meglátása szerint ez “nem szerencsés dolog, különösen nem, ha ebbe bevonják a középiskolásokat is”.
- Kapcsolódó: Az óraszám csökken, a tananyag mennyisége marad
Kásler Miklós szólt arról is, hogy az irodalom, történelem és ének-zene tantárgyak tantervében igyekeztek olyan tartalmakat meghatározni, amelyek az “emberi értékek erősítését és átadását” szolgálják. A természettudományos tárgyak kerettanterveiből pedig igyekeztek elhagyni azokat a nem gyakorlati ismereteket, amelyek nehézséget okoztak a diákoknak.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
