Legalábbis ez derül ki egy az Indiana Egyetemen végzett kutatásból.
A Journal of Experimental Social Psychology című lapban közzétett kutatás lényegében arra a látszólagos ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy a pacsirta típusok, akik kora reggel vannak igazán elemükben, inkább ekkor hajalmosak az önszabotázsra, míg a bagoly típusok, akik éppen fordítva, este vannak tele energiával, pont ebben a napszakban cselekednek önmaguk ellen.
Az önszabotázs fogalmán a pszichológusok azt értik, amikor valaki már előre felmentéseket keres magának a lehetséges kudarcaival kapcsolatban oly módon, hogy olyan körülményeket teremt, melyek eleve akadályozzák őt abban, hogy egy stresszes feladattal megbirkózzon. Egy jó példa erre, amikor valaki egy fontos vizsga vagy állásinterjú előtti este későig kimarad és bulizik, ahelyett, hogy készülne és az előtte álló feladatra koncentrálna, de ide tartozik az is, ha valaki álbetegséget, fáradtságot színlel, vagy akár önpusztító viselkedést – túlevést, alkohol– vagy drogfogyasztást – produkál.
A vizsgálat azt mutatta, hogy a krónikus kifogáskeresők abban az időben, amikor nem a csúcsformájukat hozták, ugyanolyan stressz-szintet mutattak, mint azok, akik nem hajalmosak kifogásokat keresni, és csupán a „csúcs-időszakban” volt magasabb a stressz-szintjük, így mintegy ezt is kifogásként hozták fel a gyenge teljesítményükre.
A vizsgálat során a kutatók 237 diákot kísértek figyelemmel, akik közül a felének azt mondták, hogy a stressz hatással van a teljesítményükre, másik felének azt, hogy nincs hatással. Az alanyokat előzetesen kategorizálták aszerint, hogy pacsirta vagy bagoly típusúak-e, majd megkérték őket, egy teszt kitöltésére, melyet random módon volt, akinek reggel 8-kor, volt, akinek eset 8-kor kellett megoldania. Előzetesen még azt is felmérték, ki mennyire hajlamos arra, hogy kifogásokkal szabotálja saját munkáját.
Amint azt a kutatást vezető Ed Hirt, az Indiana Egyetem professzora kifejtette, a vizsgálatból kiderült, hogy azok az emberek, akik bizonytalanok magukban és attól félnek, hogy kudarcot vallanak az előttük álló feladatokkal kapcsolatban, hajlamosabbak akkor kifogásokat gyártani és kibújni a felelősség alól, amikor éppen teljesítőképességük csúcsán vannak, nem pedig akkor, amikor amúgy is rosszabb a formájuk.
Mindezek fényében a szakemberek azt javasolják, hogy azok, akik nem szeretnének az önszabotázs csapdájába esni, olyankor fogjanak bele stresszes feladatokba, amikor amúgy nincsenek csúcsformában, ugyanakkor, ekkor számítaniuk kell arra is, hogy teljesítőképességük nem lesz a maximumon. A legjobb stratégia azonban mindenki számára az lenne, ha elkerülné a saját magát hátráltató magatartásformát akár valamilyen egészséges gyakorlatnak a mindennapokba történő bevezetésével, akár szakértő segítség bevonásával.
Forrás: Medipress