Bart Vogelaar pszichológus és munkatársai vizsgálatukba 522, 5 és 10 év közötti gyermeket vontak be. Külön elemezték a kimondottan tehetséges és átlagos képességű gyermekek teljesítményeit. Egy dinamikus geometriai feladatot kellett megoldaniuk, melyhez analógiás gondolkodásuk használatára volt szükség. Vizsgálták a kiindulási teljesítményüket, majd a feladatra való felkészítést követően elért teljesítményüket is.
„Az ilyen vizsgálat előnye, hogy nem csak azt méri mennyit haladnak a gyermekek az új feladatokkal, hanem azt is, hogy milyen segítségre, felkészítésre van szükségük a jobb teljesítményhez.” – mondta Vogelaar.
Elengedhetetlen az oktatás
A vizsgálat azt mutatta, hogy habár a tehetséges gyermekek eleve jobb teljesítményről indultak, azt oktatást követően ugyanolyan fejlődés volt náluk kimutatható, mint a kevésbé tehetséges társaiknál.
Az iskolák hajlamosak azt gondolni, hogy a jobb képességű gyermekeknek nincs szükségük extra támogatásra. Az ilyen típusú hozzáállás hibás. „Önmagában az, hogy a gyermek okos, nem jelenti azt, hogy mindig jól tud teljesíteni.” – tette hozzá a kutató.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
