A WHO friss döntése értelmében Európából az Egyesült Királyság, Spanyolország és Ausztria, továbbá Örményország, Azerbajdzsán és Üzbegisztán is elvesztette kanyarómentes státuszát – írja a Reuters hírügynökség.
A kanyaró elleni oltás szerepe
A WHO regionális testületei a bejelentett esetszámok alapján döntenek arról, hogy egy ország megtarthatja-e kanyarómentes besorolását. Ehhez az szükséges, hogy legalább egy éven át ne forduljanak elő helyben terjedő fertőzések ugyanazzal a vírustörzzsel. Több állam esetében már tavaly szeptemberben megszületett a döntés a státusz visszavonásáról, miután a 2024-es járványügyi adatok ezt indokolttá tették. A WHO azonban csak most hétfőn tette hivatalossá a lépést, miután az érintett országok mind jóváhagyták azt. A felsoroltakon kívül más európai országokban is kimutatták a kanyaró terjedését, többek között Franciaországban és Romániában.
Magyarországon a kanyaró elleni védőoltás a kötelező gyermekkori oltási rend része, amelyet a mumpsz és a rózsahimlő elleni vakcinával együtt adnak be. Ennek eredményeként a hazai átoltottság rendkívül magas, így a lakosság széles körben védettnek számít. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvános adatai szerint 2025-ben mindössze hat kanyarós esetet regisztráltak, míg az idei évben eddig egyetlen esetet sem jelentettek.
A kanyaró tünetei
A kanyaró általában 10–12 napos lappangási időt követően okoz tüneteket. A betegség kezdetben orrfolyással, köhögéssel és enyhe lázzal jár. Gyakran jelentkezik szemvörösség és fokozott fényérzékenység is. Néhány nap elteltével a láz rendszerint jelentősen megemelkedik, akár 40 Celsius-fok fölé is, majd megjelennek a jellegzetes bőrkiütések, először az arcon láthatók, később pedig az egész testfelületre átterjedhetnek. A szájüregben, az íny területén apró fehér foltok is feltűnhetnek.
A kanyaró gyakori szövődménye lehet a fülgyulladás és a hasmenés, valamint bizonyos esetekben tüdőgyulladás is kialakulhat. Ritkán, de súlyos következményként agyvelőgyulladás is előfordulhat.