Még szinte semmim nem volt – főleg pénzem nem, amikor egy tavaszi napon pozitív lett a terhességi tesztem.
Rengeteget sírtam. Volt okom bőven a sírásra, de legfőképp az járt az eszemben: soha nem tehetem meg azt, amit szeretnék, soha nem lehetek már az, aki lenni szeretnék.
5 év távlatából visszanézve sem gondolom, hogy őrült gondolatok voltak ezek. Hiszen mindenhol csak azt hallja az ember: valósítsd meg önmagad, mielőtt babát vállalnál. Emlékszem, amikor a nőgyógyásznál várakozva a “Terhességi bakancslistát” olvasgattam, minden egyes üres négyzetnél csak egyre rosszabbul éreztem magam. Még nem utaztam, még nem ejtőernyőztem, még soha nem volt teljes állásom. Hangosan zokogtam.
Néha még most is rossz érzés, amikor látom a huszonéves barátaimat a saját listájukkal és terveikkel, amiket még az anyává válás előtt végre fognak hajtani. Ez egy mítosz – méghozzá egy jól felépített mítosz, ami arra késztet: hangosan kezdjem el üvölteni: az életem nem ért véget!
Az életem tényleg nem ért véget. Tény, hogy az anyaság miatt gyorsan fel kellett nőnöm. Egy kis ember bámult rám folyamatosan, minden percben figyelte a viselkedésemet, ezért muszáj volt jobbnak lennem. Reméltem, hogy jobbá is tudok válni. Reméltem, hogy egy higgadtabb személyiséggé válok, holott valójában az anyaság az, ami szítja a tüzet.
De nem voltam ezzel egyedül. Gondolj csak arra a sok üzleti könyvre, amik arról szólnak, milyen érzés szülőnek lenni. Vagy gondolj azokra a csoportokra, egyesületekre, amik mind az anyák miatt jöttek létre. Aztán gondolj arra, milyen unalmas lenne az életed, ha elérted volna azokat a célokat, amiket teljesíteni akartál, és most stagnálna az életed. Türelem és kitartás kell ahhoz, hogy elérd a céljaidat, az akadályok ellenére.
Egy dolgot megtanultam: nem a sztereotípiák határozzák meg a tetteinket, ezt csak a társadalom sugallja. Még mindig vállalhatod, hogy befejezed a tanulmányaidat vagy egy új üzletbe kezdesz vagy valami különlegeset csinálsz a világban. Még mindig egyéniség vagy attól függetlenül, vagy talán pont azért, mert gyerekeid vannak.
Hosszú idő telt el azóta, hogy a terhességi tesztet a kezemben tartottam és elképzeltem a jövőmet. De mindent megcsináltam, amit szerettem volna, méghozzá úgy, hogy egy kis ember bámult rám közben, figyelte a viselkedésemet és látta, hogyan válok azzá, aki mindig is lenni szerettem volna.
A szerző blogja itt.
Ezek is érdekelhetnek anyaság témában: