Kutatások sora foglalkozik azzal, hogy a mindennapos olvasás milyen hatást gyakorol az egészségre. Az egyik meglepő eredmény, hogy ellenállóbbnak bizonyulnak azok, akik rendszeresen olvasnak. Olvasás alatt nem a bulvárt és nem is a híreket értjük, hanem szépirodalmat.
Azok, akik a telefonjuk nyomogatása helyett, elalvás előtt olvasnak, jobban alszanak, pihentetőbb az alvásuk. Az olvasás lecsendesíti az elmét, még akkor is, ha nem éppen vidám az, amit olvasunk.
Ma már egyre többen állítják, hogy a multitasking nem tesz jót az agynak: az állandó figyelemváltogatás, a fókuszváltások növelik a stresszt, ingerlékennyé tesznek és alvászavart is okozhatnak. Azok, akik rendszeresen olvasnak pont ezzel ellentétes cselekvést végeznek: az olvasás segíti a fókuszálást, a koncentrálást, a hosszan tartó figyelmet és fejleszti a világos gondolkodást. Éppen ezért (is) fontos, hogy már egészen pici gyerekeknek is olvassunk mindennap.
A zenéről talán köztudottabb, hogy jótékony hatása van a stresszre, de így van ez az olvasással is. Azzal, hogy beleéljük magunkat valami teljesen más élethelyzetbe, mint a miénk, kizökkentjük magunkat a mindennapi mókuskerékből. Ha olvasunk óhatatlanul is ellazítjuk az izmainkat, lelassul a szívverés, ezzel oldódik a feszültség, a stressz.
Az olvasás a memóriát is fejleszti, sőt megóv a memóriavesztéstől. Idős embereknél megfigyelhető, hogy egyszerűen frissebb a gondolkozásuk, edzettebb az agyuk azoknak, akik olvasottabbak. Az olvasás ugyanis az agyra közvetlenül hat: az agyat olyan ingerek érik, mintha valóban megélnénk azt, amit olvasunk. Az agynak éppen az a része aktiválódik, amiről olvasunk.
Azzal, hogy beleéljük magunkat más helyzetébe, problémájába és a mienktől eltérő környezetbe, kultúrába csöppenünk olvasás közben, növeljük az empátiánkat és megértőbbek leszünk.
Kapcsolódó cikkeink olvasás témában: