Múltja megismerésétől kezdvefoglalkozik a gondolattal, hogy hova tűnt el a vér szerinti édesanyja,egyre többet kérdez róla, aki így az örökbefogadó gondolataiban isállandóan jelen van. Épp emiatt az egyik legnehezebb feladat egy jólműködő örökbe fogadó szülő-gyermek kapcsolat esetén, hogyan lehetérzelmileg rávezetni a gyereket arra, hogy a valóságban kire számíthat,kihez tud biztonságosan kötődni.
Az örökbefogadás ugyanakkor nálunkma még bizonyos értelemben tabunak számít, nem véletlen, hogy alegutóbbi időkig a titkos örökbefogadás volt az általános, és a nyíltváltozat a nemrégiben elismert civil szervezetek nyomására váltelfogadottá és közismertté. A titkolózás és a titkos örökbefogadásazonban nem ugyanaz, és az egyik nem következik a másikból.
Aszakemberek egybehangzóan arra figyelmeztetnek, hogy a gyerek elől nemszabad eltitkolni a múltját. A gyermekpszichiátria szabályai szerintötéves korig javasolható a titok felfedése, ha később történik, az mársérüléseket okoz.
A véletlenül kiderülő múlt óriási, szintefeldolgozhatatlan traumához vezethet; ilyenkor tényleg világgá szoktakmenni a gyerekek. Sok örökbefogadó számára mégis komoly nehézségetjelent belefogni abba a bizonyos beszélgetésbe. Vannak, akik akárévekig is képesek halogatni, míg végül késő lesz.
Fontos állomása vér szerinti szülő elítélése helyett a vele való együttérzéskialakítása. Ezután könnyebb a múlt feltárása is, amit egy-egybefogadott, örökbefogadott kiscicáról, kiskutyáról szóló igazmesetörténet elmondásával és átélésével lehet előkészíteni. Ugyanígyegy elhagyott állat befogadása is segíthet. Ezek a történetek nemcsakazt közvetítik, hogy az elhagyottságból van kivezető út, hanemsegítségükkel az örökbefogadás fogalma is érthetőbbé válik.
Forrás: Kismama magazin