Ez azonban kognitív szempontból egy rendkívül hasznos dolog, mivel ilyenkor az esetleges beszédhibákat és nyelvtani hibákat is kijavítják, így a helyes, választékos beszéd alapjai hamarabb rögzülnek.
A gyerekek különösen akkor hajlamosak arra, hogy magukban beszélgessenek, amikor épp egy-egy feladatot hajtanak végre, pl. rajzolnak, számolnak, de játék közben is gyakran előfordul ilyesmi. Louis Manfra, a University of Missouri munkatársa felfedezte, hogy ez a fajta beszéd hasznosabb, mint gondolnánk, mivel a gyerekek ilyenkor kijavítják magukat akkor is, ha nincs hallgatóság.
„Különösen azok a gyerekek javítják ki magukat nagy precizitással, akik ADHD-val küzdenek. Ez azért is fontos, mert főként azok profitálnak a magukban beszélésből, akik egyébként készséggel korrigálják is saját hibáikat” – mondja a szakember, aki kutatása során felfedezte, hogy a gyerekek kb. 8 százaléka a problémamegoldásra épülő feladatok során javította magát hangos belső beszéd során éppúgy, mint amikor célzottan mások előtt kellett megszólalniuk.
A felnőttek is gyakran keresik a megfelelő szavakat vagy vétenek nyelvtani hibát beszéd közben, de ők a javításokat fejben mondják csak ki. Manfra szerint a gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek célszerű hangosan korrigálni a közös munka során, hogy a gyerekek nagyobb arányban tudják lemásolni ezt a kognitív előnyökkel járó viselkedésmódot.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
