Egyetlen szülő sem várja a gyermeke következő hisztijét. De ahelyett, hogy rettegnénk tőle, minden egyes hisztit tanulási lehetőségként kéne értelmezni, ami segíthet a gyereknek abban, hogy megtanulja kezelni az érzelmeit. Ez a készség kell ahhoz, hogy felnőttként boldogabb és sikeresebb legyen. A dühkitörések elkerülhetetlenek, mondja Jazmine McCoy, klinikai szakpszichológus. Nem lehet az a cél, hogy ezeket elnyomjuk, ehelyett „a cél az, hogy olyan gyermeket neveljünk, aki tudja, hogyan kezelje a dühét egészséges módon.” McCoy szerint az, hogy a szülők hogyan beszélnek a dühről – különösen, ha egy váratlan kitörésre reagálnak – kulcsfontosságú abban, hogy megtanítsák gyermeküknek, hogyan kell megfelelően kezelni ezt az érzelmet.

„Nem baj, ha dühösek vagyunk” – fogalmaz. „A düh egy olyan érzelem, amely egy üzenet. Azért van itt, hogy valami fontosat mondjon nekünk. Tehát figyeljünk oda rá.”

A pszichológus az alábbi 4 dolgot tanácsolja.

Húzzunk világos határokat

A gyerekeknek szükségük van arra, hogy úgy érezzék, meghallgatják és megértik őket, különösen a szüleik. Tudniuk kell, hogy az intenzív, negatív érzelmek normálisak, hogy a szüleik azért vannak, hogy segítsenek, és akkor is feltétel nélkül szeretik őket, amikor a viselkedésük nehéz.  De egy érzelem elfogadása nem jelenti annak a káros viselkedésnek az elfogadását, amelyre az érzelem ösztönözhet, például kiabálást vagy ütlegelést. Ezekben az esetekben a gyerekpszichológus szerint világosan meghúzhatjuk a határokat, amelyeket nem szabad átlépni.

Ismerjük el a gyerek érzelmeit

Ez a kulcs ugyanis ahhoz, hogy szavakba öntsük az intenzív érzelmeket, amelyekkel éppen küzd a gyerek.  Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, ha megkérdezzük, hogy mi és miért dühítette fel. Ezután beszélgethetünk a problémáról. „Ha megtanítjuk a gyerekünket arra, hogyan kommunikáljon szavakkal, akkor nem kell úgy éreznie, hogy kiabálnia kell vagy agresszívvá válnia ahhoz, hogy közölje, mire van szüksége” – mondja McCoy.

Tanítsuk meg arra, hogyan nyugodhat meg

Ha megtanítjuk a gyereket arra, hogy mély levegőt vegyen, amikor feldúlt, az egy hatékony módja a dühkitörések kezelésének. McCoy szerint van egy trükkje annak, hogyan lehet ezt a stratégiát hatékonyan alkalmazni: gyakoroljuk ezeket a mély lélegzetvételeket mi magunk, a gyerekek szeme láttára.

Ne válaszoljunk a haragra még több haraggal

Bármennyire is frusztráló lehet látni, ahogy az édes kisgyermeked dührohamot kap, McCoy szerint nem szabad elfelejtened, hogy még túl kicsi ahhoz, hogy szabályozza az érzelmeit. A gyerekekkel való kiabálás tartósan negatív hatással lehet az önbecsülésükre és az érzelmi fejlődésükre. Még ha a bosszúságodat nem is verbalizálod, a gyermeked akkor is megérzi a dühödet, ami csak fokozhatja a helyzetet.

„Minden azon múlik, hogy milyen üzeneteket küldünk, és hogyan kezeljük mi magunk a dühünket” – mondja McCoy.

(cnbc.com)