MEGKÉRNÉK MINDEN “JÓÉRZÉSŰ” EMBERT,HOGY OSSZA MEG A TÖRTÉNETÜNKET MERT FELHÁBORÍTÓNAK ÉS ELFOGADHATATLANNAK TARTOM,HOGY ILYEN MEGTÖRTÉNHET – kezdte az édesanya a Facebook posztját.
A három éves kislányt súlyosan megharapta két óvodástársa. Az óvónő felhívta az anyát és tájékoztatta a történtekről. A kislány az elkövetkező napokban nem akart óvodába menni, sírt, félt a társaitól.
“Délután 4 óra körül mentem a gyermekemért az óvodába, akkor már egy másik óvónő volt, Ő nem tudott mondani semmit. (Ez számomra érthetetlen, nem beszél egymással a délelőttös és a délutános óvónő ??). Megdöbbenve láttam, hogy a kislányom arcát brutálisan megharapták.
Hazamentünk a kislányommal, elvittem az orvoshoz, aki kiállított egy igazolást a sérülésről. Este fürdés előtt vettem észre, hogy a kislányom “nuniján” szintén van egy brutális harapás nyom. (Az erről készült fényképet ide nem mellékelném) Kérdezgettem, hogy mi történt, de csak annyit mondott, hogy a mosdóban megharapták a fiúk, és megfogták-kezével mutatta hol- és mutatta, hogy csapkodták a mellét és a fenekét. (Egyből felmerült bennem a kérdés,hogy a 3 éves gyerekem mit keresett felügyelet nélkül a mosdóban?)”
Az édesanya visszavitte a kislányt az orvoshoz, aki teljesen elképedt a gyermeki agresszión. A kislány aki korábban kiegyensúlyozott, mosolygós gyermek volt, szeretett óvodába járni, most pszichológus segítségérre szorul, fél, nem akar óvodába menni.
A szülők szerettek volna segítséget kapni az óvoda vezetőjétől, az óvónőktől, de érdemi támogatást nem kaptak, az óvónő szerint ez egy pillanat műve volt. Az igazgatónővel nem tudtak beszélni.
Az óvodában azt mondták a szülőknek, hogy “nem igazán tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni, bár tudnak az általános problémáról, hogy az anyaotthonos gyermekekkel több baj is volt már, de meg van kötve a kezük, nem tudnak mit tenni. Jegyzőkönyvet az esetről nem vettek fel.”
A család több mindennel is próbálkozott: elmentek az önkormányzathoz, a rendőrségre, a gyámügyi osztályra, a gyermek sérüléseiről fényképek készültek, de érdemben sehol nem segítettek a családnak.
A kislányom sérülései gondos ápolás mellett szépen gyógyulnak, “8 napon belül”. Azonban a lelki sérülések hatását még nem tudjuk előre meghatározni. Jelenleg pszichológushoz járunk. Azóta viselkedése megváltozott, a mindig mosolygós kislány most komor, időnként morog, sokat sír, éjszaka velem alszik, fel – felsír álmában. Ez mind-mind olyan dolog, ami az eset előtt nem volt – írja az édesanya.
Az óvoda a XI. kerületi Napsugár Óvoda, ahogy a Népszava cikkében olvashatjuk. Nem először fordul elő ebben az óvodában, hogy verekedés, fojtogatás, harapdálás történik. Az önkormányzat tud a történtekről, a hátrányos családi környezetnek tudja be azt és megoldást ígér – írja a Népszava.
Brutális történeket derülnek ki egymás után, olyan fokú agressziós, ami nem tudható be az életkori sajátosságoknak.
Egy szülői beszámoló szerint előfordult, hogy az egyik gyerek két kézzel megfogta társának fejét és teljes erejéből az asztalba verte. Egy fiú megpofozta kislánytársát, majd építőkockát gyömöszölt a szájába. Olyan is történt, hogy egy kisfiú egy másik fiútársának nemi szervét nyilvánosan nyalogatta. Egy kislány arcát és nemi szervét pedig több kisfiú véresre harapdálta a mosdóban, erről az esetről látlelet is készült, a szülők feljelentést tettek. Mindez 3-4 éves gyerekek óvodai csoportjában történt.
“Az említett óvodával kapcsolatos problémák Újbuda Önkormányzata számára ismertek, annak megoldására az elmúlt időszakban több lépés is született”- közölte a Népszava megkeresésére az önkormányzat. Mint írták, az utóbbi nevelési évben az oviban jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik “szociális készségekben” eltérnek a koruknak megfeleltethető szinttől, ők jellemzően hátrányos családi környezetből származnak, legtöbbjük a kerületi átmeneti szociális otthonban lakik.
“Az említett problémák mielőbbi megoldása érdekében az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Újbudai Humánszolgáltató Központ vezetőjével, kérve az Anyaotthonnal való szakmai kapcsolatok erősítésére és segítségnyújtásra a család és gyermekjóléti szolgáltatás területén” – közölték, hozzátéve: a legkiemeltebb figyelmet igénylő óvodai csoporthoz jelenleg is pedagógiai asszisztensi jelenlét biztosított. Ezen felül igyekeznek további pedagógiai asszisztensi státuszt is kialakítani.
A gyermeki agresszió mögött minden esetben valamilyen lelki probléma áll, tehát az “elkövetőkkel” is foglalkozni kell. A probléma magyarázata nem merülhet ki abban, hogy kevés a szakember, alacsonyak a bérek, a fiatalok nem választják az óvónői hivatást, vagy ha igen, inkább külföldre mennek. A kérdés, ami a posztot megíró édesanyában is felmerült, hogy egyáltalán hogyan történhet meg ilyesmi egy óvodában, ki a felelős, hogyan képesek az óvónők kezelni az agressziót és mi tesznek abban a helyzetben, ha megtörténik a baj, hogyan orvosolják mind az elkövetőnél, mind az áldozatnál a helyzetet.
Kapcsolódó cikkeink agresszió témában:
- Mit tehetsz, ha agresszív a gyereked?
- A szuperhős kultúra agresszívebbé teszi a gyerekeket?
- Óvodai bullying: a kiközösítéstől a verekedésig
Forrás: Népsza
Kapcsolódó cikkek
