Gyerek

Csodás lánynevek, amiket magyar királynék és hercegnők viseltek

Hiába idéznek régi időket, ma is nagyon jól állhat egy kislánynak az a név, amit egykor királynék és hercegnők viseltek!
2022. Március 28.
Miért ne viselhetné egy egykori hercegnő vagy királyné nevét egy kisbaba? (Fotó: Getty Images)

Vannak olyan, itthon is anyakönyvezhető keresztnevek, amiket a jelentésükkel utalnak arra, hogy királynőkhöz vagy hercegnőkhöz tartoznak – ilyen például az Amália, a Léda, a Regina vagy épp a Tánya – de több olyan név is akad, amit azért jó választani, mert régi korokban magyar királynék, hercegnők viselték azokat. 

Anasztázia – a Rurik-dinasztiából származó kijevi hercegnő, aki azután lett magyar királyné, hogy feleségül ment I. Andráshoz, aki 1046 és 1060 között uralkodott. Ez a keresztnév egyébként görög eredetű, és azt jelenti: feltámadott. Szintén anyakönyvezhető rövidült formája, az Anaszta is.

Beatrix – több királyné is viselte ezt a nevet, leghíresebb mind közül Hunyadi Mátyás második felesége, a nápolyi királyi hercegnő, Aragóniai Beatrix. Ő kétszer is magyar királyné lehetett, Mátyás 1490-es halálát követően II. Ulászló második felesége lett. Neve latin eredetű és azt jelenti boldogító, boldogságot hozó. Beatricse és Beatrisz változata is adható itthon.

Borbála – Brandenburgi Borbála vagy más néven Barbara, II. Ulászló magyar és cseh király első felesége. Házasságuk sosem teljesedett ki, ezért válással végződött. Ez a magyar-görög eredetű név azt jelenti, külföldi, idegen nő, a Barbara magyar alakváltozata. Közepesen gyakori névnek számít, míg a Barbara a rendkívül gyakori keresztnevek közé sorolható.

Hedvig – Anjou Hedvig, akit Magyarországi Hedvignek is hívtak, magyar királyi hercegnő. 1997-ben szentté avatták, így sok helyen Szent Hedvigként is említik. Maga a Hedvig név skandináv-germán eredetű és harcot, háborút jelent. Két kedves alakváltozata is anyakönyvezhető már itthon, használható Hédiként és Hédaként is.

Johanna – II. Johanna nápolyi és magyar királyi hercegnő, majd szicíliai királynő. Édesapja és öccse után ő is viselte a Magyarország királya címet. Neve héber-görög-latin eredetű, és Isten kegyelmét jelenti. Jó alternatíva lehet a rendkívül gyakran adott Hanna név helyett, illetve anyakönyvezhető Johankaként is, ez a Johanna név cseh formája.

Kinga – Szent Kinga egyike az Árpád-házi királylányoknak, IV. Béla király lánya, akit Kunigundaként is említenek. Ebből ki is derül, hogy a Kinga tulajdonképpen a Kunigunda régi magyar becézéséből önállósult. Maga a név germán-magyar eredetű és azt jelenti: a nemzetért harcoló, a nemzet harcosa.

Tomazina – magyar anyakirálynő, III. András édesanyja. Velencében született és Óbudán halt meg, közel 50 évesen. Héber-latin eredetű bibliai név, ami azt jelenti: csodálatos, csodálatra méltó. Elsőre lehet, hogy szokatlanul hangzik, de meg lehet vele barátkozni: minden kétséget kizáróan ritka és különleges név, amit nagyon sokféleképp lehet becézni.

Viola – Piast Viola házassága révén lett magyar, cseh és lengyel királyné. Igaz, hazánk királynéja csak 4 napig lehetett, mert férje, Vencel az esküvőjük után nem sokkal le is mondott a magyar trónról. Latin-magyar eredetű virágnév, igazán kedves jelentéssel: ibolya. Több alakja is anyakönyvezhető, kislányotok így lehet Violet, Violett és Violetta is.

Zita – magyar és cseh királyné, osztrák császárné, IV. Károly magyar király felesége volt, nyolc gyermekük született. Neve latin-német eredetű és boldogságot, szerencsét jelent, a Felicitász név önállósult becézése. Közepesen gyakori női névnek számít.