Norvég kutatók 36 egyetemi hallgatót vontak be egy kísérletbe, amelyben különböző szavakat kellett vagy digitális ceruzával leírnia egy érintőképernyőn, vagy billentyűzeten begépelnie. Közben a hallgató agyi aktivitását EEG-vel mérték: arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy miként aktiválódnak az egyes agyi területek. Az eredmények azt mutatták, hogy kézírás közben az egyes agyi régiók közötti kapcsolatok sokkal összetettebb, erőteljesebb módon léptek működésbe, mint a billentyűk használata során.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a precízen irányított kézmozdulatok biztosította vizuális és mozgási információk nagymértékben hozzájárulnak az agy tanulást elősegítő kapcsolati mintáinak kialakulásához” – idézi a Frontiers kiadó Audrey van der Meer agykutatót, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem professzorát.
A Frontiers in Psychology című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint, noha kísérleti alanyaik érintőtollat használtak, a kutatás eredménye érvényes a hagyományos tollakra és papírra is. A különbség a billentyűzethasználathoz képest ugyanis abból fakad, ahogyan kézírás közben gondosan megformáljuk a betűket egymás után, közben több érzékünket is használva. Ezzel szemben a billentyűk ismételt nyomkodása sokkal kevésbé stimulálja az agyat.
Az agykutató szerint mindez azt is megmagyarázza, hogy azok a gyerekek, akik tableten írnak és olvasnak, miért küzdenek betűfelcseréléssel, például gyakran keverik a b és a d betűket. „Szó szerint nem érezték korábban a testükkel, milyen érzés létrehozni ezeket a betűket” – fogalmazott a kutató. Hangsúlyozta, hogy nem lehet elhagyni az iskolákban a kézírást, de észszerű keretek között, például egy hosszabb szövegnél praktikusabb lehet inkább gépelni.
Kapcsolódó cikkek
