A szervezet egyik legfinomabban szabályozott rendszere a vér alvadási képessége. Egyszerre kell biztosítania, hogy sérülés esetén azonnal megalvadva “dugót” képezzen a vérzés ellen a sebnél, ugyanakkor az erekben a vér “dugómentesen” áramolhasson. A finom összhangot számos tényező együtt hatása adja, változik műtét után, várandósság idején, befolyásolják a hormonok, de egyebek mellett örökletes tényezők is.
Ha megbomlik az egyensúly, valamilyen véralvadási zavar alakul ki. A véralvadási készség növekedése lelassult vérkeringést, érpályán belüli alvadást, vérrögök, úgynevezett trombusok kialakulását, érelzáródást okozhat a keringési rendszerben. A leggyakrabban az alsó végtagokat érintő mélyvénás trombózis életveszélyessé válhat, ha a vérrög létfontosságú szerveket érint.
“Alapvető biológiai ismeretek, egészségtudatos magatartás, egyfajta egészségügyi intelligencia szükséges ahhoz, hogy tudjuk, mire kell figyelnünk egészségünk megőrzése érdekében” – figyelmeztet dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Országos Hemofília Központ és a II. sz. Hemosztázis Szakrendelés főorvosa.A trombózis népbetegség, de a gyermekvállalási korban lévő nők különösen veszélyeztetettek.
Évát jobban veri a természet?
Részben védi azzal, hogy a női élet nagy eseményeire megfelelő reakciókészséggel vértezi fel. A női nemi hormonok véralvadás-fokozó hatása hasznos a menstruáció, illetve a szülés utáni méhlepényleválással járó vérzés mihamarabbi csillapításánál. A terhesség során a szervezetben megnő az alvadási faktorok koncentrációja, és csökken a véralvadást gátló fehérjék mennyisége, ám ez egyúttal a négyszeresére, a gyermekágyban tizennégyszeresére emeli a trombózis veszélyét.
A hormonok pedig akkor is kifejtik véralvadást fokozó hatásukat, amikor nagy vérveszteség megakadályozásáról szó sincs: fogamzásgátló szedésekor, mesterséges megtermékenyítéskor használt hormonterápiában vagy változókori hormonpótláskor. A nőket tehát életük több szakaszában is érinti a trombózisveszély: a fogamzás elkerülésének éveiben, a gyermekvállalás és a menopauza idején.
Összeadódnak a kockázati tényezők
A trombózis kialakulásának veszélyét emeli, ha a terhesség során megnövekedett ösztrogénszinthez további rizikófaktorok járulnak. A növekvő magzat nyomást gyakorol a hasi erekre, elsősorban a könnyen összenyomható visszerekre, nehezítve ezzel a vér visszaáramlását, így lelassul a végtagi keringés. A túlsúly és harmincöt év feletti életkor szintén kedvezőtlen irányban befolyásolja a véralvadási folyamatot, és az sem jó, ha valamilyen okból feküdnie kell a kismamának, vagy munkája miatt mozgásszegény életmódot folytat. Mindezt genetikai okok is erősíthetik.
Veszélyeztetett várandósság
Fokozott trombóziskészség miatt a méhfal vérellátásában zavar keletkezhet, a kialakuló vérrögök elzárják a méhfal ereit, így a megtermékenyített petesejt elhal, nem tud beágyazódni, korai vetélés következik be. Lehet, hogy a terhesség első egy-két hetében lezajló vetélést megkésett menstruációnak véli a nő, ám ismételt esetben, babára tudatosan készülve vagy a terhesség későbbi heteiben bekövetkező vetélés után – különösen, ha már többször előfordult – laboratóriumi vizsgálattal a genetikai tényezőket is ki kell szűrni.
Ismert örökletes véralvadási zavar, például Leiden-mutáció esetében a terhesség egészséges lefolyását, a vetélés és a trombózis megelőzését véralvadásgátló készítménnyel, bőr alatti szövetbe, zsírszövetbe adott injekció formájában lehet biztosítani. A többi hajlamosító tényezőt is figyelembe véve – például hogy túlsúlyos-e a kismama, feküdnie kell-e terhesség alatt, ikerterhessége, visszértágulata, más nőgyógyászati vagy belgyógyászati betegsége van-e, milyen súlyos a trombofíliája, volt-e már korábban trombózisa – dönti el a hematológus, hogy a terhesség hányadik hetétől szükséges a trombózist megelőző injekció.
Hogyan előzhető meg a trombózis?
Nemcsak orvosi hatáskörbe tartozik a trombózis megelőzése, mindenki sokat tehet, és kell is, hogy tegyen érte a saját érdekében – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna. “Fontos a családi kórtörténet ismerete, tehát tudnunk kellene, milyen betegségek fordultak elő a családban, ismétlődtek az előző generációkban. Fogamzásgátló szedésének megkezdése előtt ajánlott, de ha a családban előfordult ismeretlen eredetű, nem időskori trombózis, akkor feltétlenül szükséges az előzetes genetikai szűrés.” Helyes életmóddal egyszerre két rizikófaktor is kizárható.
Az ideális testsúly elsősorban nem esztétikai kérdés, a felesleges zsigeri zsírszövet nemcsak súllyal terheli a szervezetet, de hormonokat is termel. Már kevés rendszeres mozgással is sokat tehetünk az elhízás és a trombózis megelőzéséért. Minden alkalmat használjon ki a kismama a mozgásra – ha nincs valamilyen egyéb okból fekvésre kárhoztatva -, különösen, ha ülőmunkát végez. Az emeletre lift helyett gyalog menjen, ebédidőben, ha teheti, járjon egyet, tömegközlekedés helyett pedig legalább egy-két megállót gyalogoljon le. Tudatosan keresse, hogyan építheti be a mozgást a mindennapos tevékenységeibe.
A megelőzés mellett a trombózisra utaló tüneteket is ismernie kell a kismamának. Ha a terhesség vagy a gyermekágy során azt tapasztalja, hogy egyik, vagy esetleg mindkét lába dagad, vörösre, lilára színeződik, húzó fájdalmat érez, forduljon mielőbb orvoshoz, akár a nőgyógyászához vagy háziorvoshoz, ügyeleti vagy sürgősségi ellátásra, vagy hívjon mentőt, ha nem ér el más lehetőséget. Vérvizsgálattal, ultrahangos vizsgálattal tisztázható, hogy ezek a jelek valóban trombózisra utaltak-e, és így időben megkezdhető az orvosi kezelés.
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
