(Kép forrása: Getty Images)
A napokban megrázó felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek az látszik, hogy a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet – azóta lemondott – megbízott igazgatója fiatalokat bántalmazott. Az eset nagy visszhangot váltott ki és sokan szólaltak meg ennek kapcsán.
Azoknak a fiataloknak, akik bűnelkövetőkké váltak, nem rendőrökre és nem rácsokra, hanem egy esélyre van szükségük az élettől – írja közleményében az Utcáról Lakásba! Egyesület. A számuk pedig nem elenyésző: évek óta hét- és nyolcezer fő között mozog a fiatalkorú elkövetők száma, akiknek a négyötöde fiú.
Nem minden fiatalkorú bűnelkövetés eredményez szabadságvesztést – többségében más büntetést, például pénzbírságot, felfüggesztett büntetést vagy más ítéletet kapnak. 2023-ban 470 fiatalkorút ítéltek elzárásra: háromnegyedük került javítóintézetbe, a többiek fiatalkorúak börtönébe. Így az összes elkövető közül csak kevesen kerülnek javítóintézetbe.
A javítóintézetnek mint intézménytípusnak a fiatalkorúak börtönéhez képest épp az volna a lényege, hogy a büntetés helyett elsősorban helyreállító szemléletben segíti a fiatalok társadalomba való visszatérését, miután hibáztak – bűnt követtek el. Így például az életellenes cselekmények elkövetői nem ide kerülnek: többségében vagyon elleni, vagy szerhasználattal kapcsolatos – és az utóbbi években növekvő számban szexuális cselekményekkel kapcsolatos – ítéletek vezetnek inkább javítóintézeti elhelyezéshez.
Egy olyan tinédzser, akiről a szülei, vagy a szülei híján a társadalom megfelelően gondoskodik, nem is találkozik ezeknek a cselekményeknek a lehetőségével sem, és nem is tud róla, hogy elkövethetne ilyesmit.
A gyerekeknek nem intézetekre, hanem szerető otthonokra, alkalmas szülők híján alkalmas nevelőcsaládokra van szükségük.
A bűnelkövető fiatalok harmada élt a bűnelkövetés idején gyermekvédelmi intézményben, vagy nevelőcsaládban – vagyis az elkövetők körében az államra bízott fiatalok aránya messze felülmúlja a társadalmi arányukat, és csak negyedük élt kétszülős háztartásban.
A Kriminológiai Intézet számai teljes mértékben alátámasztják azt a köztudottnak számító összefüggést, hogy a fiatalkorú bűnelkövetésben a családi háttér döntő szerepet játszik – és ebben az állam közbeavatkozásának nincsen esélykiegyenlítő szerepe. Épp ellenkezőleg.
A gyermekek családban maradásának támogatása, és az anyagi okokból történő gyermekkiemelések megelőzése többet tenne a fiatalok bűnmegelőzéséért, mint a rendőrök kivezénylése a javítóintézetekbe. Hiszen amikor a gyerek javítóintézeti nevelésben van, akkor már a megelőzés helyett tűzoltás zajlik, vagy az sem – írja a közlemény.
Kapcsolódó cikkek
