Hogyan lesz egy agrárközgazdász-szakfordítóból díjnyertes gasztroblogger? És még ráadásul díjnyertes vállalkozó is? Mert Tünde nyerte el Ízbolygó című gasztroblogjával a HVG 2008-as Goldenblog közönségdíját, aztán 2010-ben az Év Anyavállalata díjat a magánovijával. Mindezt két kicsi gyerek mellett!
– Az Ízbolygót akkor kezdtem írni és egyben fotózni is, amikor a lányom még csecsemő volt. Szerettem volna, ha a receptjeim praktikusan össze vannak gyűjtve. Mára kinőttem a blog formát, 800 receptem van fönt, nem nagyon szoktam kétszer pontosan ugyanazt főzni – meséli Tünde, aki állítása szerint mindig is szeretett enni, és érdekelte a főzés. Így persze könnyű lett volna jó alaposan elhízni, ő azonban nádszálkarcsú. A titka pedig ez: gyerekkora óta sportol, mostanában fut, a tányérjára pedig csakis egészséges, színvonalas alapanyagokból főzött ételek kerülnek!
– Anyukám olasz származású, ezért nálunk a közös étkezésnek jelentősége volt, nem azt ettük, amit éppen a hűtőben találtunk. Aztán felnőttként a barátainkkal egy ideig étterembe jártunk, de végül úgy gondoltam, inkább én főzök ilyenkor. Dalma igazi ínyenc lett mellettem, ötévesen például érzékeli a különféle olívaolajok közti minőségi különbségeket.
– Az óvodád sem mindennapi vállalkozás! GasztrOvi-program, nem túlzás ez? Főzni tanítod a gyerekeket?– Az egész úgy kezdődött, hogy óvodát kerestem a lányomnak, de nem találtam olyat, ami tetszett volna. A harminc feletti csoportlétszámokkal működő önkormányzati ovi fel sem merült, a magánoviknál pedig azt tapasztaltam, hogy azon versenyeznek, ki viszi el több különprogramra a gyerekeket. Pedig a kicsiknek fontosabb a nyugalom, a személyes törődés, az önfeledt játék lehetősége. Számomra ezért fontos volt a kis létszám és a személyes kapcsolat az óvónővel. Persze nem voltam elégedett azokkal az ételekkel sem, amelyekkel a gyerekeket kínálták. Ezért aztán három éve átvettem egy magánóvodát, ahol sikerült megvalósítanom az elképzeléseimet. Tizenhat gyerekkel és három alkalmazottal dolgozunk, a dadus helyben főz az én receptjeim alapján, a ház kertjében a gyerekek is részt vesznek a fűszernövények gondozásában. Nálunk nincsenek fölösleges tésztaételek, például a cukros mákos tésztát értem ezen, nincsenek bő olajban sütött ételek. De arra megtanítjuk őket, mit lehet kezdeni például a maradék száraz kiflikkel, csak szezonális zöldségeket használunk, és mindennaposak az alternatívnak számító alapanyagok, például a bulgur, a köles, az amaránt. Nem kapnak bolti készételeket, még a májkrém is helyben készül, a szülinapi tortákat pedig én sütöm. A főzeléket sosem rántjuk, habarjuk, hanem saját anyagával vagy pelyhekkel sűrítjük. Gyakran van nálunk krémleves sajtropogóssal, mini túrógombóckákkal, ropogós sültzöldség-kupacokkal. Ebből nem lehet kipiszkálni a nemszeretem zöldségeket! A gyerekek nagyon szeretik, különösen az élénk színűeket, például a spenót- vagy a céklakrémlevest. Minden héten egyszer Manókonyha-foglalkozást tartok, amikor együtt készítünk el valami egyszerűt és finomat.
Sikerként könyvelem el, hogy a gyerekek hazaviszik az ötleteket, lelkesen ajánlgatják otthon az újdonságokat.
BővebbenLátogasd meg Tünde blogját: www.izbolygo.hu
A Kerekerdő-oviról itt találsz bővebb infót: www.kerekerdo-ovoda.hu
Tünde főzőtanfolyamaira a www.csillaganizs-fozoiskola.com oldalon jelentkezhetsz.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
