A gyermekek világnapját 1954 óta az UNICEF kezdeményezésére tartják. Ezen a napon a gyermekekre figyelünk, támogatásukra, védelmezésükre és az 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogaikra hívják fel a figyelmet.
Miért fontosak a gyerekjogok?
Azért, mert a gyerekkor kiemelkedő fontossággal bír mindenre, amilyenek később, felnőttként leszünk, gondolunk magunkról vagy másokról. Ezért rendkívül fontos, hogy minden döntésnél, ami a gyerekeket érinti, számoljunk azok hosszú távú hatásaival is. A jövőnk alapja a gyerekeink egészsége, oktatása, védelme.
A gyerekeknek joguk van az egészséghez, tápláláshoz. Magyarországon 2019-ben 126 ezer mélyszegénységben élő gyerek volt, és a tendencia növekedést mutat (míg 2004-ben 77 ezer gyerek volt érintett, addig 15 évvel később több mint másfélszerese). Noha, minden gyereknek joga lenne ahhoz, hogy ne éhezzen, hogy elemi lakhatási körülményei legyenek, hogy egészséges legyen.
A gyerekeknek a tanuláshoz is joguk van: beszédes adat, hogy Magyarországon minden negyedik gyerek funkcionális analfabétaként kerül ki az általános iskolából. Milyen következményei jár ez? Az, aki nem tud értőn olvasni, nem képes értelmezni egy hosszabb (vagy akár rövidebb) szöveget, hátrányt szenved: nem képes érvényesíteni saját jogait, érdekeit, rosszabb kilátásai lesznek a munkaerőpiacon és nem utolsó sorban sokkal könnyebben befolyásolható, megvezethető. Voltaképpen másodrendű polgárként éli az életét. Képtelen különbséget tenni álhír és valódi között, nem tanulta meg a kritikai gondolkodást, ismeretlen számára a forráskritika. Noha, alapvető joga lett volna ahhoz, hogy olyan oktatásban részesüljön, ahol elsajátíthatja ezeket a képességeket, ahol motiválják, és esetleges hátrányait kompenzálja az iskola.
A gyerekek jogai tehát azért is fontosak, mert ők a jövő, az, hogy hogyan bánunk a gyerekekkel meghatározza, hogy milyen társadalomban fogunk élni. Másfelől pedig azért fontosak a gyerekjogok, mert őket éppúgy megilletik az alapvető emberi jogok, mint a felnőtteket, de éppen kiszolgáltatott helyzetük miatt különleges védelem is megilleti őket.
Az ENSZ Közgyűlése
- 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely azonban kifejezetten a gyermekek védelmében csak néhány rendelkezést tartalmazott.
- 1959-ben újabb nyilatkozatot fogadott el, ez már szélesebb körben ismerte el a gyermekek jogait, úgymint az állampolgársághoz vagy az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog, azonban az elfogadása nem bírt kötelező erővel.
- 1966-ban tovább finomította a gyermekek jogaira vonatkozó nyilatkozatát, majd
- 1979-ben kezdődött meg a Gyermekjogi Egyezmény tervezetének kidolgozása. Ez a munka 10 évig tartott.
- 1989-ben egyhangúlag fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt (44/25 határozat) és megkezdődött a tagállamok ratifikációja. Ennek eredményeképp 1990 szeptemberére már 20 állam – köztük Magyarország is – ratifikálta az egyezményt, így az hatályba lépett.
A gyermekjogi egyezményről
A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, amit azért fogadtak el 1989-ben, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerint minden 18 év alatti személy gyermeknek számít, akit speciális védelem illet meg.
Egyfelől a gyerekeket is megilletik mindazon emberi jogok, amik a felnőtteket, ugyanakkor éppen kiszolgáltatott helyzetük miatt speciális jogok és védelem illeti meg őket.
Az egyezmény 3 pillérre épül:
- az ellátás-gondozás,
- a védelem és
- a részvétel joga.
A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata.
A védelem nemcsak a szülők dolga, hanem mindenki másé is, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek, a szakembereknek, de a törvényalkotóknak is figyelnie és védenie kell a gyerekeket!
A részvétel aktív cselekvésen túl azt is jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket.
Minden gyermeket azonos módon illetnek meg az alapvető jogok, függetlenül attól, hogy hol és milyen körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne, a vallása, hogy fiú-e vagy lány, esetleg valamilyen fogyatékossággal él.
Kép: Getty Images
Forrás: unicef.hu, eljarasjog.hu, tani-tani.info
Kapcsolódó cikkek
