A kisgyermekek számára különösen fontos a kellő mennyiségű nyers gyümölcs fogyasztása, hiszen a bennük rejlő vitaminok és ásványi anyagok létfontosságúak a gyermekek fejlődéséhez. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának tavaly végzett kutatásából sajnos az derült ki, az 1-3 éves gyermekek közel fele (44%) nem kap eleget a védekezőképesség fenntartásához és a vas felszívódásához szükséges C-vitaminból, egynegyedük (24%) pedig már kórosan keveset fogyaszt.
A gyümölcsök bevezetése
A hozzátáplálás kezdetén, 6 hónapos kor körül 1-1 kiskanálnyi gyümölcspürét vagy préselt levet adunk, azonban ez a mennyiség egy éves korra általában eléri, majd meg is haladja a 200 grammot. Egy alma és egy tálka ribizli, de két őszibarack is bőven biztosítja ezt a mennyiséget. A legtöbb pici kedveli a gyümölcsöket enyhén édes vagy épp savanykás ízük miatt.
Egészséges gyerekek esetében nincs is felső korlátja a gyümölcsfogyasztásnak. Ha valamiért mégsem lenne kedvelt csemege a gyümölcs, akkor is érdemes naponta többször kínálni a különböző fajtákat. A tálalást is variálhatjuk, például adhatjuk pürének egy kis zabpehellyel, de lehet szeletelve, karikára vágva kínálni, vagy tejjel, tejalapú gyerekitallal turmixként elkészíteni. Ha puhább gyümölcshúst szeretnénk adni, párolhatjuk is rövid ideig, vagy süssük meg sütőben. Finom desszert lehet cukros édességek helyett a sült körte vagy alma, ezeket akár tejpépbe is keverhetjük.
Válasszunk idénygyümölcsöket!
Amikor csak lehetőségünk van, a hazai éghajlaton termő gyümölcsök kínálatából válasszunk. Minden gyümölcs más vitaminban és ásványi anyagban gazdag, ezeknek a mennyisége pedig akkor a legmagasabb, ha azokat éretten szedik, és ez után minél kevesebb ideig tárolják, illetve utaztatják. Az elfogyasztott gyümölcs vitamintartalma a konyhai feldolgozás során is változik. Mivel a legtöbbjük hőérzékeny, a nyers gyümölcs fogyasztása a legcélszerűbb.
Érdemes tudni, hogy a legkíméletesebb ételkészítési eljárás a párolás, hisz sok értékes vitaminból így veszik el a legkevesebb. A gyümölcsdarabokat keverhetjük natúr joghurttal, vagy tejalapú gyerekitallal is, az utóbbi biztosítja, a megfelelő kalcium bevitel mellett a vas és más ásványi anyagok fogyasztását is. Természetesen a 100%-os tápanyagbevitel biztosításához szükség van zöldségekre, gabonafélékre, tejtermékekre és húsárura is.
A gyümölcsök csupán D- és B12- vitamint nem tartalmaznak, de ha sokféle termésből fogyaszt a kicsi az év során, akkor a többi vitaminból a napi szükségletének java fedezhető. Ami pedig a “hiányzó” vitaminokat illeti, elsődleges B12 forrásnak a húsokat és a tejtermékeket tekinthetjük. A D-vitamint pedig jórészt napfény hatására állítja elő a szervezetünk, de megtalálható a tojássárgájában, vajban, halolajban, májban és a tejalapú gyerekitalokban is.
A gyümölcsben nem csak vitamin van!
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt szüksége van gyümölcsökre, szinte minden összetevőjét hasznosítja a szervezetünk. Rosttartalma már fiatal korban is hozzájárul a bélrendszer működéséhez. A rostok alatt az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi részeket értjük, a széklet tömegét adják, ezért is javasolható a rost dús táplálkozás székrekedésre hajlamos gyermekeknél.
A rostoknak több fajtája létezik, mindnek más és más miatt látjuk hasznát. Például bélhurut esetén a pektin segítheti a gyógyulást azzal, hogy vizet megkötve gélt képez. Ez a gél bevonva az irritált nyálkahártyát nyugalomba helyezi azt, így enyhítve a panaszokat. A legismertebb pektinforrás az alma, pépesre reszelve szokták kapni a hasfájásra panaszkodó gyerekek. Nem mellékesen a prebiotikumok is a rostok közé tartoznak, ezek olyan anyagok, amelyek a vastagbélben élő jótékony hatású probiotikus baktériumoknak szolgálnak táplálékul, így elősegítik az egészséges bélflóra fenntartását.
A rostok közé zárt gyümölcsnedv hozzájárul a szervezet hidratálásához, erre a nagy melegben szükségünk is van. Ha a gyümölcsök tápértékét nézzük, akkor a bennük található szénhidrát összetétele érdemel említést. A bennük található cukrok energiát szolgáltatnak, mégsem okoznak akkora cukorterhelést, mint például egy kristálycukorral készített édesség.
Folyadékpótlásra is jó a gyümölcs
A gyümölcsök és azok préselt levei fontos szerepet játszanak a gyermekek hidratálásában. A kisgyerekek testsúly kilógrammonként 100-150 ml folyadékot igényelnek. Ez egy átlagos súlyú kisgyereknél, napi kb. 1-1,5 liter folyadékot jelent. Az, hogy valójában mennyit isznak meg, nagyban függ a külső hőmérséklettől, valamint az elfogyasztott ételek víztartalmától. Különösen kánikulában kell gyakran kínálni őket a számukra megfelelő innivalóval, mert még nem minden esetben jeleznek szomjúságot.
Jó kiindulópont a napi 0,5 liter tej, tejalapú gyerekital, a fennmaradó mennyiség pedig legyen főként víz vagy cukrozatlan, koffeinmentes gyümölcstea. Kisebb arányban kaphatnak gyümölcs- vagy zöldséglevet is.
Antioxidánsok és egyéb összetevők
A gyümölcs és zöldségfélékben számos antioxidáns megtalálható, amelyek a kutatások szerint védik a szervezetünket a káros szabad gyökök ellen. Ilyesfajta védelemre már a kisebb gyerekeknek is szükségük van. A környezeti ártalmak, a stresszel teli nagyvárosi életmód mindenkire hatással van, életkortól függetlenül. Ennek mérséklésére a bogyós gyümölcsöket emelhetjük ki, ugyanis az élénk színüket adó polifenoloknak remek antioxidáns hatásuk van. A bogyós termés szezonja sajnos rövid, addig szemezgessük tehát az áfonyát, szedret, ribizlit és málnát, amíg lehet.
Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésből. A Társaság megállapítása szerint a szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.
A korosztály táplálásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. A Társaság „Kisbögre és Tudomány” néven átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.
Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága
Kapcsolódó cikkek
