Rendhagyó módon egy összefoglalással kezdünk: minden vitás kérdés megelőzhető akkor, ha van házassági szerződés, sőt, ha van szerződésünk a vagyonról (az összesről!). Nagyon úgy néz ki, hogy akkor járunk mindannyian – az egykor szerelmes felek és az idő közben megszületett gyerekek is – a legjobban, ha szépen leülünk egy ügyvéddel és tisztességesen megállapodunk arról, mi lesz a közös dolgainkkal most, hogy válunk. Érdemes félretenni a sértettséget, a megbántottságot, és hideg fejjel kimatekozni, hogy mi, akik végül is együtt felépítettünk egy életet, hogyan tudjuk úgy folytatni immár külön utakon, hogy abba legalább anyagilag ne rokkanjon bele mindenki.
Ahogy az Anyapercek előző részében, Dr. Kürti most is azzal indította a beszélgetést, hogy két dolog nagyon fontos: a polgári törvénykönyv bárki számára elérhető a neten is, nagyon részletesen szabályozza a vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó előírásokat. Minden megtalálható a birosag.hu-n kommentárokkal, amelyek segítenek eligazodni. Ezt érdemes böngészni ahelyett, hogy fórumokon tájékozódunk laikusoktól. Ezzel párhuzamosan pedig erősen ajánlott egy ügyvéd felkeresése.
A második lépés
Ha válásra kerül sor, akkor a vagyonközösség megszüntetése a második lépés. Abban az esetben, ha nincs házassági szerződés, akkor úgy nevezett közszerzeményi rendszer van, azaz minden közös, amit a házasság alatt szereztek a felek, de mint a jogban mindig, most vannak kivételek. Ez pedig az öröklés, illetve az ajándékozás útján szerzett vagyon. Magyarán, ha bizonyíthatóan a házasság ideje alatt az egyik fél örököl valamit vagy ajándékozás útján kerül a tulajdonába (például, ha a férj szülei csak és kizárólag neki vásárolnak egy lakást), akkor az nem számít közösnek. Minden más esetben azonban igen.
Cifrázza a helyzetet az, ha a pár már a házasság előtt élettársi kapcsolatban élt, majd ebből házasság lett: ilyenkor az életközösség kezdetétől számít a szerzett vagyon, vagyis innentől tekinthető közös vagyonnak.
Természetesen ha van házassági szerződés, akkor az abban foglaltak az irányadók.
Egyébként a házasság felbontásával ellentétben (ezt nevezzük bontópernek) a vagyonközösség megszüntetéséhez nem szükséges bíróság, ezt ügyvédnél vagy közjegyzőnél is lehet rendezni. Nyilván ez feltételezi, hogy a felek képesek megállapodni. Ha nem, akkor nem születik egyezség, aki vitat valamit, annak kell bizonyítani és ezt már csak a bíróságon teheti meg. Ha nincs vita a pár tagjai között, akkor úgy rendelkeznek, ahogy akarnak, ugyanis szerződéses szabadság van.
Kinek a nevén van a lakás?
Dr. Kürti eloszlatja a tévhiteket: teljesen mindegy, kinek a nevén van a lakás (a férjén vagy a feleségén), közös lesz, mivel házasságban éltek (feltéve, ha nem állapodtak meg valami másban szerződéses formában). Tehát még egyszer: minden vagyon közös, kivéve az öröklés és ajándékozás útján (és még néhány esetben) szerzett vagyont.
Élettársi kapcsolat
Élettársi kapcsolatnál egy kicsit máshogy néz ki a vagyonközösség kérdése. Megint két út van: ha rögzítették a felek, hogy kié a padlóváza és kié a perzsaszőnyeg, akkor ez az irányadó. Ha azonban nincs ilyen szerződésük, és megállapodni is képtelenek, jöhet a bíróság: a közreműködés arányában részesülnek a vagyonukból. Ez persze nem mindig egyszerű eset, ezért itt is erősen ajánlott, hogy üljenek le és állapodjanak meg, mert ez esetben nem számít az arány, csak az, amiben megállapodunk.
Fontos az is, hogy mi van bejegyezve (azaz kinek a nevén van az ingatlan, az autó), aki ezt vitatja (azaz ő is igényt tartaná a rá), annak kell majd ezt bizonyítani a bíróságon.
Tehát: élettársi kapcsolatnál számít, házasságnál azonban nem számít mi szerepel a nyilvántartásokban, ki a tulajdonos. Házasságnál, ha nincs szerződés, akkor minden közös. Olyannyira az, hogy még a felek munkabére is közösnek számít!
Elválnak, de senki nem akar elköltözni
Lássunk egy – sajnos – jellemzőnek számító esetet. A pár elválik, egyetlen közös vagyonuk van, a lakásuk, amelyben élnek (jogi nyelven: az utolsó közösen használt lakás). A logikus az lenne, ha eladnák és elfeleznék az összeget, majd ki-ki a maga útját járja tovább. Nézzük meg azt, amikor nem így alakul. Nem tudnak megegyezni, ekkor jön a peres út (Dr. Kürti hozzáteszi, hogy azért a többség meg akar állapodni). Lakáshasználati jogot fognak kapni a felek, lesz egy demarkációs vonal: eddig az egyiké a használat, innen a másiké.
De mi van akkor, ha az egyik maradni akar, a másik menne, mert nem akar már egy fedél alatt élni volt párjával, ám kifizetni nem tud senki senkit. Ha nincs más vagyonuk, akkor minden bizonnyal árverés lesz a történet vége. Ha azonban más vagyonuk is van, akkor a bíróság dönthet úgy például, hogy az ingatlan az egyiké, minden más vagyonelem a másik félé. Hiszen a bíróság az egész vagyonról kell, hogy döntsön.
Az Anyapercek podcast válással, vagyonmegosztással foglalkozó részében szó van még a hitelek megosztásáról, valamint arról a kérdésről, hogy házastárs halálakor mit örököl a házastárs, mit a gyerekek, ha nem volt végrendelet.
Kapcsolódó cikkek
