A hipermobilitás szindróma, a kötőszövet (szalagok, ízületi tok, porckorong) kóros lazasága egy viszonylag elterjedt jelenség, ami a laikus szem számára sokszor csak annyiban nyilvánul meg, hogy az illető rendkívül hajlékony. Ugyanakkor az esetek kis részében a hipermobilitás sajnos okozhat akár komolyabb mozgásszervi, esetleg ízületen kívüli panaszokat is.
A hipermobilitás szindróma előfordulása a kisgyermekkorban a leggyakoribb, és a nők között is kétszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ez az elváltozás nagyfokban genetikusan meghatározott.
De mit jelent pontosan az, ha egy gyermek hipermobilis?
Ahogy dr. Rédly Mónika, mozgásszervi terapeuta, kiropraktőrtől megtudtam az, hogy ki mennyire hajlékony, egyénenként eltérő mértékű lehet. A hipermobilis gyermekek nagyobb mozgástartományban képesek ízületeik, illetve a hozzájuk kapcsolódó izmokat is mozogni. A hipermobilitás szindróma azonban önmagában még nem betegség, hanem egy állapot (egyéni alkati vagy életkori sajátosság,) ami ugyanakkor kockázatokat is rejt magában, és befolyásolhatja az életminőséget is.
- Kapcsolódó: A “W-ülés” nem tesz jót a gyereknek
Milyen kellemetlen tünetekkel járhat a hipermobilitás?
A túl laza ízületek fájdalmat is okozhatnak, mert az ízületek könnyebben kimozdulhatnak, ez az instabilitás pedig ficamokat, húzódásokat és gyulladást is eredményezhet – figyelmeztetett a doktornő. Ennek hátterében az áll, hogy a hipermobilitás következményeként könnyen túlterhelődnek a szalagok, ami sérülésekhez vezet.
Hipermobilis a gyerek? Milyen tünetekre érdemes odafigyelnie a szülőknek?
Vannak olyan tünetek, amelyek felkelthetik a gyanút a szülőben, hogy gyermekénél esetleg hipermobilitás szindróma áll fenn: a terhelés hatására (pl. sport) jelentkező ízületi fájdalom, ami pihentetésre sem javul; a gyakori rándulások és ficamok a végtagokban (boka, térd), a nagyon látványos ízületi lazaság utalhatnak arra, hogy a gyermek érintett lehet.
Az extrém ízületi lazaság egyik látványos jele lehet, hogy a gyermek akár az alkarjáig is képes extensióba tolni (hátrahajlítani) a nagyujját – hívta fel a figyelmet dr. Rédly Mónika.
- Kapcsolódó: Mozgásfejlődés az ortopédorvos szemével
Mi a teendő, ha hipermobilitás szindrómára gyanakszunk?
Mindenképpen javasolt szakorvos (elsősorban ortopédus) felkeresése, aki megállapítja, hogy van-e további teendő. Ha gyermeknél hipermobilitás szindrómát állapítanak meg, akkor elsősorban a rendszeres gyógytorna az, ami elsőként szóba jöhet. A rugalmas kötőszövetről tudni kell, hogy ha túlnyúlik, akkor már nem nyeri vissza többé az eredeti hosszát és rugalmasságát. Az ízületet ilyenkor csak úgy tudjuk erősíteni, hogy az azt körülvevő izmot erősítjük meg – tette hozzá a doktornő.
Természetesen hipermobilitás szindróma esetén kerülendők azok a sportok, amelyeknél az ízületek nyújtása fokozottan jelen van (pl. balett, ritmikus sportgimnasztika).
A korai felismerés és megfelelő kezelés mellett általában nem kell attól tartani, hogy komoly következményekkel jár az ízületi hipermobilitás.
Kinőhető a hipermobilitás szindróma?
A túlzott ízületi lazaság nem nőhető ki, de ahogy idősödik a gyermek, és az ízületei veszítenek hajlékonyságukból, így az állapota is javulhat.Jó tudni!Előfordulhat, hogy a hipermobilitás szindróma átfedést mutat valamilyen genetikai rendellenességgel. Ezek közé tartozik többek között az Ehlers-Danlos szindróma, aminek a hátterében a kollagén termelést szabályozó gének rendellenessége áll; vagy a Marfan-szindróma, ami csont-, szem- és szív-, érrendszeri érintettséget okoz.
Kapcsolódó cikkek
