Óvodás korban általában már nem okoz gondot a tisztálkodás pisilés után, de a másik ügylet már problémásabb. Sokáig húzódik az a korszak, amikor kikiabálnak a vécéről, és nem is kell semmit mondaniuk, mert tudjuk a dolgunkat: mennünk kell törölni. Ilyenkor mindent eldobunk, ami épp a kezünkben van, nyilván sürgető a dolog. Érthető, ha szeretnénk, ha ez mielőbb menne magától (mármint tőlünk függetlenül). Ha máskor nem, legalább az iskoláig.
- Kapcsolódó: Szobatisztaság 5 lépésben
Ám amilyen egyszerűnek tűnik ez a (nagy) dolog nekünk, annyira komoly kihívás a kicsiknek. Egy ideig fizikailag sem képesek rá, a karjuk egyszerűen nem elég hosszú hozzá. Amikor meg már igen, akkor pedig bizony, meg kell tanulni a helyes technikát.
Átprogramozás!
Emlékszem, engem először nagyon meglepett, amikor a kislányom négykézláb, fenekét az égnek tartva várt a vécében, aztán egyértelművé vált – a bölcsődében így tanítják neki, így a legegyszerűbb a gondozónőknek. Úgyhogy először ezt kell átprogramozni: megy az ülve vagy állva is.
Ez egyébként külön érdekes kérdés, a felnőttek között ugyanis egyáltalán nincs közmegegyezés a tekintetben, hogy melyik az egyszerűbb testhelyzet. Akik állva fejezik be magányos tevékenységüket, azok el sem tudják képzelni, hogy hogyan lehetséges ülve, és fordítva ugyanígy megy a hüledezés.
- Kapcsolódó: Mi segíthet, ha éjszaka bepisil a gyerek?
A másik gyakori dilemma az eszköz körül van: papír, nedves toalettpapír, bidé vagy zuhany? Nos, a nedvesség mindenképp segít, de nem mindenütt megoldható. Ilyen esetekben hasznos lehet egy előre bevizezett vécépapír vagy zsebkendő, bár a kicsiknél inkább a nedves törlő válik be otthon. Az iskolában ilyen nyilván nem lesz, úgyhogy a legfontosabb dolgunk, hogy a helyes irányt és a hajtogatást elmagyarázzuk.
Fenéktörlés: lányoknak két műveletet tanítunk!
Előbbi persze a lányoknál lényeges kérdés, és a fő szabály: pisinél középről (maximum hüvelybemenet) előre haladunk, kakinál pedig szigorúan a gáttól hátrafelé. Bár utóbbi általában nem önmagában történik, vagyis a hátsó törlés után elkél egy elülső is – nekik még hangsúlyozni kell, hogy másik papírral!
A művelet nyilván addig tart, amíg a papír hajtogatható, és amíg tiszta nem lesz. Tudjuk, kézenfekvő, de a gyereknek egyáltalán nem az, úgyhogy ne legyünk szégyenlősek, szépen magyarázzuk el konkrétan, némi szemléltetéssel.
Egy óvónő ezt nagyon jól oldotta meg, néhány lufi segítségével.
Kapcsolódó cikkek
