Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa szerint az online bántalmazás, a cyberbullying nagy részében az iskolai bántalmazás része – mondta a szakértő az Economx-nak. Ugyanakkor több is az iskolai gúnyolódásnál, hiszen nem kötődik térhez, időhöz, folyamatosan jelen lehet. Amíg az iskolában megvan az esély arra, hogy valaki közbelép – például a pedagógus -, addig ez az online térben nem így van.
Az online bántalmazás megnyilvánulhat videóban, fotókban, jelszó-vagy profillopásban, titkok, beszélgetések közzétételében.
A szakember felhívja arra a figyelmet, hogy az online bántalmazás súlyos következményekkel jár a bántalmazott esetében: szorongást, rémálmokat, depressziót, fejfájást, gyomorgörcsöket okozhat. Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt, öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet.
Mit tehetünk, hogy csökkentsük az online bántalmazás esélyét?
Varga Árpád szerint a tinédzsereknek érdemes lehet
- kevesebb személyes adatot megadniuk magukról;
- csökkenteni az online kitettséget;
- korlátozni a digitális lábnyomokat;
- privátak legyenek a fiókok, hogy ki jelölhet ismerősnek, ki láthatja a posztokat, fotókat, videókat.
Ha nincs ilyen olyan felnőtt, aki segíteni tudna, ha online bántják a gyereket, akkor fel lehet keresni a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány éjjel-nappal hívható vonalát, illetve az UNICEF HelpApp alkalmazásban is találni hasznos tanácsokat, információkat a cyberbullying által okozott zaklatás, megfélemlítés megszüntetéséhez.
A gyermekvédelmi elemző szerint az online bántalmazás sajnos ma már annyira általános jelenség, hogy nem éri el sokak ingerküszöbét. Gyakran nehéz megítélni, hogy barátok közötti ugratásról van szó, vagy cyberbullyingról. Sajnos, még mindig kevesen és nehezen lépnek közbe, pedig a szakértők szerint nagyon fontos lenne, hogy a szemlélődők ne vegyék közönyösen tudomásul a bántalmazást, védjék meg az azt elszenvedőt.
Kapcsolódó cikkek
