A szülők rettegnek attól a pillanattól, amikor gyermekük könnyekben tör ki, rugdosni és sikoltozni kezd dühében – de a szakértők szerint a hiszti segít a kicsi fejlődésében.
Az őrjöngés tulajdonképpen egy fiziológiai válasz, amely az agy természetes fenyegetésérzékelő rendszeréhez kapcsolódik. Az váltja ki, hogy a gyermek képtelen kezelni a felmerülő érzelmeit. Szabadjára engedésük segít a kicsiknek megszüntetni azokat az érzéseket, amelyek a természetes, együttműködő énjük útjába állhatnak.
Rachel FitzD, baba- és nevelési szakértő a DailyMail.com-nak elmondta, hogy a gyerekek bármilyen korban érezhetik magukat érzelmileg túlterheltnek, és erre reagálhatnak úgy, hogy összeomlanak. „A gyermeked könnyebben fogja kezelni a túlterheltségét a jövőben, ha teret adtál neki, hogy biztonságosan és ép önbecsüléssel, szerető együttérzéssel és tisztelettel élje át ezt az epizódot.”
Az indulati “hiszti” általában 18 hónapos kor körül kezdődik, és nagyon gyakori a kisgyermekeknél. És két-hároméves korban sajnos rosszabbodik…
A kutatók azt találták, hogy a dühkitörések a 18-24 hónaposok 87 százalékánál, a 30-36 hónaposok 91 százalékánál és a 42-48 hónapos gyermekek 59 százalékánál fordulnak elő. „Ez egy normális emberi reakció, és az egyetlen különbség közöttük és köztünk az, hogy elég tapasztalatot és érettséget szereztünk ahhoz, hogy megtanuljuk az elkerülési és megküzdési stratégiákat” – mondta a szakértő. „Látjuk a jó oldalát az érzelmi kitöréseknek, amikor imádattal vetik magukat ránk, puszilgatnak és ölelgetnek, és elbűvölnek minket az élet legkisebb dolgai feletti örömükkel. De ahogy nem tudják könnyen szabályozni örömteli túláradásukat, úgy még nem képesek kezelni újonnan megjelenő érzelmeik sötétebb oldalát.”
Amíg az agykéreg ki nem fejlődik, a kisgyermek csak úgy tudja elmondani, hogy mi zavarja őt, ha cselekvéssel fejezi ki érzéseit. „A nyelvi hiányosságokkal vagy autizmussal küzdő gyermekek gyakoribb és agresszívebb hisztis viselkedést mutathatnak az önkifejezés nehézségeikkel járó további frusztráció miatt” – állítja Laura Sisterhen és Paulette Ann W. Wy tanulmánya.
A legtöbb szülő tanácstalan abban, hogy mi váltotta ki a kitörést, de FitzD szerint az egyik fő kiváltó ok az éhség. „A babák és kisgyerekek hatalmas energiával rendelkeznek, gyorsan növekszik a testük, az agyuk, ezért állandó táplálékáramlásra van szükségük. De nagyon kicsi a gyomruk – éppen akkora, mint a zárt öklük” – mondta. „Az ok, amiért a kicsik figyelmen kívül hagyják a brokkolit a barna kenyér és a vaj javára, nem a rossz szülői nevelés miatt van, hanem azért, mert a brokkoli egyszerűen megtölti a gyomrot, de minimális kalóriát biztosít. Az egészséges szénhidrátok, zsírok és gyümölcscukrok állandó áramlása nélkül beindul az agy nem tud egyenesen gondolkodni, és a legkisebb dolog is túltolja őket a szakadék szélén.”
A hiszti másik két oka a fáradtság és a frusztráció, amelyek általában könnyen észrevehetők. „Úgy tűnik, hogy a kicsiknek határtalan energiájuk van, de minden kisgyermek szülője tudja, hogy ha kihagynak egy szunyókálást vagy egy »csendespihenőt«, kis kedvesük gazemberré válik” – mondta FitzD. “Mindig a legjobb, ha megpróbálod megelőzni a hisztit azzal, hogy biztosítod, hogy gyermeked bőven hozzáférjen egészséges, tápláló falatokhoz és tudjon megfelelően pihenni“- teszi hozzá FitzD. “Ha azt látod, hogy egy összeomlás közeledik, akkor használd a ravaszságodat, tereld el a kicsik figyelmét, az idősebbeknél pedig finoman mutass rá, hogy látod a frusztrációjukat, és kérdezd meg tőlük, mi segítene nekik – ha a megoldás megtalálását a kezükbe adod, az segít nekik megtanulni az önszabályozást és felfedezni saját megküzdési stratégiáikat.“
Kapcsolódó cikkek
