Angyali arcú kislány várat épít a homokozóban, egy másik gyermek odatotyog hozzá, és próbál bekapcsolódni. A kislány ránéz, és szépséges pofiját elcsúfító cikornyás káromkodások közepette melegebb éghajlatra küldi. A szülők felnevetnek, annyira abszurd a helyzet. De mégis mit lehet tenni a mosolygáson kívül? Miért káromkodik a gyerekünk?
Na, de honnan jönnek a csúnya szavak?
Óvodás korban gyermekünk a nap nagy részét már nem velünk tölti. Napközben az ovis csoporttársaival beszélget, játszik, így nem csoda, hogy rengeteg új szót tanul. Ezek között vannak olyan szavak, amiket már hallott, de ő maga még nem használ aktívan, és természetesen előfordulhatnak teljesen ismeretlenek is. Ezek között lehetnek csúnya szavak is, melyek jelentésével abszolút nincs tisztában a kicsi.
A szexuális élettel, a testnedvekkel kapcsolatos szavak nagy részét tévéből vagy az utcáról szedik fel a gyerekek, de sajnos az is előfordulhat, hogy valaki a családban hallja nap, mint nap a trágár szavakat.
A gyermekek pedig szívesen utánozzák a hallottakat, amivel persze felkeltik a szülők figyelmét. Itt kell szólnunk még az emésztéssel kapcsolatos csúnya szavakról, amiket előszeretettel használnak és ismételgetnek az ovisok. Ilyenkor, akár csak a többi csúnya szó esetében, elég csupán szelíden, de határozottan elmondani, hogy az adott szó nem szép, és megkérni gyermekünket, hogy ne használja többet. Büntetésre azonban semmi szükség, az csak olaj a tűzre!
Játékos megoldás lehet, ha fantáziaszavakat találunk ki együtt, aminek a jelentését csak a szűk család ismeri, így lesz egy saját, titkos nyelvünk, amit senki más nem ért.
Káromkodás, az agresszió levezetése?
Kiesik a forró tepsi a kezünkből, hiába futunk a busz után, az orrunk előtt csukja be az ajtót a sofőr. Mi, felnőttek, hogyan reagálunk? Ki-ki a saját vérmérséklete szerint, de általában egy káromkodás simán kicsúszik a szánkon. A káromkodásilyenkor tulajdonképpen nem más, mint a minket ért stresszre a válasz, az agresszió levezetésének egy formája. Ez a megnyilvánulási forma a verbális agresszió része.
A káromkodásnak lehet helye és ideje a gyermekeknél, és a felnőttnél egyaránt, hiszen agressziót vezetünk le vele. Ha valaki ettől a megnyilvánulástól megnyugszik, és el tudja engedni a mérgét, akár hasznos is lehet. Persze korántsem mindegy, hogy milyen szavakkal tesszük mindezt.
Ha a gyermek azt látja, hogy egy ilyen helyzetben, mi is trágár szavakkal könnyítünk magunkon, akkor ő sem gondolja, hogy rosszul viselkedik, ha hasonló helyzetben utánoz minket. Érdemes tehát inkább nekünk változtatni a viselkedésünkön, és leszokni a csúnya szavak használatáról. A magyar nyelv gazdagsága lehetővé teszi, hogy úgy káromkodjunk, hogy egy csúnya szó sem hagyja el a szánkat. A gyerekeknek például nagyon tetszenek a mókás és kacifántos káromkodások: “a macska rúgja meg” vagy “azt a fűzfán fütyülő rézangyalát”. De itt is lehetünk kreatívak, és alkothatunk saját káromkodásokat.
Mindig az okot keresd!
Mégis mi a teendő, ha káromkodik a gyerek? A legfontosabb, hogy mindig az okot keressük meg, mi váltotta ki gyermekünkből ezt a reakciót? Sokszor a gyerekek azért beszélnek csúnyán, és azért káromkodnak, mert erőtlennek érzik magukat, és úgy gondolják, ha hangosan kiabálva kirohannak valaki ellen, akkor visszanyerik a kontrollt a helyzet felett.
Persze a másik ok lehet az is, hogy nincs meg bennük az a problémamegoldó készség, melynek segítségével helyesen tudnák kezelni a frusztrációt, csalódást, konfliktusokat. Legyünk a gyermekünk segítségére! Ne akarjuk, hogy egyik napról a másikra megtanulja, melyik szó számít csúnyának, melyik nem. Járjunk elő személyes példával, és csak annyit várjunk el a gyermekünktől, amire magunk is képesek vagyunk.
Ha kicsúszik a szánkon néha egy-egy csúnya szó, akkor engedjük meg, hogy a gyermekünk is ránk szólhasson. Lehet valami szankciót kitalálni arra, ha a család valamelyik tagját a többiek káromkodáson kapják. Csináljon fekvőtámaszokat, vigye ki a szemetet, törölgessen el… lényeg, hogy személyes példán keresztül tanítsuk meg a gyerekeinket arra, hogy a káromkodás, és a másik ember szóbeli bántalmazása, sérülést okozhat a másiknak. Ne a személyt, hanem a viselkedést szabályozzuk!
További cikkeink káromkodás témában:
Kapcsolódó cikkek
