Fájdalomküszöb vs. fájdalomtűrés
Orvosi értelemben fájdalomküszöbnek azt a legkisebb ingert tekintjük, aminél már kellemetlen érzete adódik az egyénnek. Ez viszonylag kis szórást mutat – például egy hőhatás típusú inger esetében jellemzően kb. 50 Celsius-foknál kezdenek fájdalmat érezni az emberek -, de éppen emiatt nem is kifejezetten lényeges orvosi szempontból. Klinikailag a fájdalomküszöbnél sokkal fontosabb indikátor a fájdalomtűrés: azaz a legnagyobb fájdalomérzet, amit az egyén még képes elviselni. Ez rendkívül nagy szórást mutat az emberek között..
Számos kutatás foglalkozik azzal, mi befolyásolja a fájdalomtűrést, mitől függ, ki mennyit bír elviselni.
A fájdalom érzékelése
Miután két egyforma ember nincsen, a fájdalomra adott válaszaink is különböznek – azonos “mértékű” fájdalom esetében is. Pedig az élettani működésünk, természetesen, azonos: a fájdalom érzékelése a szabad érzőideg-végződéseken történik, s ez az ingerület a gerincvelőn keresztül jut el az agy megfelelő érző részéhez, amely a fájdalomérzetre közvetlenül felhívja a figyelmünket azzal, hogy választ küld a mozgatóideg számára.
Az érzett fájdalom mértéke függhet:
1) A nemtől. William Maixner, az Észak-karolinai Egyetem professzora egy 2002-ben végzett kutatásában azt találta, hogy a nők kevesebb béta-endorfint – ami egy természetes opioid – termelnek a férfiaknál. Sérülés esetén ezek a béta-endorfinok hivatottak enyhíteni a fájdalmat – s minthogy a nők szervezete ezekből kevesebbet állít elő, erősebb fájdalmat is éreznek a nők, mint a férfiak. Emellett az általános krónikus fájdalom prevalenciája (előfordulási gyakorisága) is nők esetében magasabb .
2) Az egyén genetikájától. Kutatás bizonyítja, hogy azonos patológiájú (egymással összevethető betegséggel küzdő) betegek fájdalomérzése merőben eltérő lehet. Vagyis egy bizonyos betegségstádium nem tudja előrejelezni a beteg várható fájdalomérzetét. Ennek oka genetikai, és mivel génállományunk teljesen egyéni, tökéletesen eltérő mindannyiunknál.
3) Az életkortól. Egy 2017-es kutatási metaanalízis azt találta, hogy az alacsonyabb intenzitású fájdalmakra a kor előrehaladtával kevésbé vagyunk érzékenyek. Ez az érzékenység-csökkenés főként a hőhatás által kiváltott illetve a fejet érő fájdalmaknál jelentős.
4) A stressz-szinttől. Fájdalomtűrésünk bizonyítottan alacsonyabb szintű olyankor, amikor valamilyen hirtelen, megrázó életesemény történik velünk – munkahelyi elbocsátás, közeli családtag elvesztése – vagy amikor hosszú időn keresztül állandó, erős stresszhatásnak vagyunk kitéve.
5) Korábbi tapasztalatoktól. Akinek a múltból fájdalmas emlékei vannak például egy fogorvosi vizitről, számára egy apróbb fogorvosi beavatkozás is viszonylag nagy fájdalommal járhat. Aki pedig rendszeresen extrém fájdalomnak van kitéve, annak – mondhatni hozzászokás következtében – a fájdalomtűrése is magasabb lehet.
A fájdalomérzet élettanát továbbra is folyamatosan kutatják, hiszen a szakorvosi ellátást javarészt valamilyen fájdalom miatt veszik igénybe az emberek – egészséggazdaságtani szempontból is fontos tehát a fájdalomérzet természetének feltérképezése.
Kapcsolódó cikkeink:
- Már a magzat is érez fájdalmat
- A simogatásnak fájdalomcsillapító hatása van
- Másképpen hatnak a gyógyszerek a férfiakra és a nőkre
Kapcsolódó cikkek
