1997 óta egyre több időt töltünk képernyők előtt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából, amelynek eredményéről tájékoztatta az MTI-t.
A közlemény szerint a tévénéző közönség az elmúlt két és fél évtizedben gyorsabban öregedett, mint általában a magyar lakosság: 2022-ben átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt.
A televíziózási szokások átalakultak az elmúlt közel két évtizedben a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok megjelenése miatt. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították, sőt, a Covid-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységgel töltötték.
A hatóság rámutatott, hogy bár a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett, az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a tévé képernyők elől. Elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, hogy rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt: nekik az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a napi tévéfogyasztási idejük. A magyarok az európai átlagnál többet tévéznek: míg 2021-ben az európai lakosság 70 százaléka, a magyarok 73 százaléka töltötte az idejét a képernyő előtt napi szinten.
Megállapítható az is, hogy vannak olyan műfajok, amelyek akár teljesen eltűntek a műsorkínálatból, például a színházi közvetítések vagy a cirkusz- és a varietéshow-k. Amíg 2015-ben még hét csatorna kínálatában lehetett színdarabot látni, addig 2020-ban egyedül a közmédia csatornáján, az M5-ön.
Ugyancsak eltűnőfélben vannak a kifejezetten gyerekközönségnek készített nem fikciós műsorok, mint például az információs magazinok, a vallási műsorok és a sportversenyek.
A legnézettebb műsorok között a filmek helyét előbb átvették a különböző nem fikciós műsorszámok, majd a sorozatok, míg napjainkban a hír- és információs műsorok rendelkeznek meghatározó pozícióval. Kitértek arra is, hogy a csatornakínálat bővülését a technológiai fejlődés alapozza meg, ami lehetővé teszi, hogy a médiaszolgáltatók akár kábelcsatornán, akár műholdas közvetítés útján vagy éppen a digitális platformok révén tegyék elérhetővé a szolgáltatásaikat. A műsortovábbítási technikák fejlődésével az elérhető szolgáltatások száma valószínűleg tovább bővül – olvasható a közleményben.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
