Gyerek

Márciustól bírósághoz fordulhat a szülő, ha nem kapja meg a gyerekét láthatásra

A gyámhivatal helyett a bírósághoz kell majd fordulnia március elsejétől annak a szülőnek, aki nem kapja meg a gyerekét láthatásra. Szakemberek szerint ez visszatartó erővel is bírhat.
2020. Február 19.

Ha valakinek a volt párja nem engedi láthatásra közös gyermeküket, akkor az eddigi gyakorlat, a gyámhivatal helyett, a bíróságokhoz kell fordulnia. Szakemberek szerint ez nemcsak gyorsíthatja az eljárást, hanem visszatartó erő is lehet. Apajogi szervezetek már régóta az osztott felügyeletért és a váltott nevelésért küzdenek.

Még tavaly decemberben új jogszabályt fogadott el az országgyűlés: március elsejétől nem a gyámhatósághoz, hanem a területileg illetékes bírósághoz kell fordulnia az elvált szülőknek, ha valamelyik fél nem tartja be a meghatározott kapcsolattartás szabályait. Rengeteg ilyen eset van.

Ilyen esetekben a kapcsolattartó szülő eddig 30 napon belül a gyámhivatalhoz fordulhatott. Ekkor a hatóság meghallgatta az érintett feleket, majd ha kiderült, kinek a hibájából hiúsult meg a kapcsolattartás, akkor őt felszólította, hogy tartsa be a váláskor meghozott bírósági döntést. Ha ez mégsem történt meg, akkor következő lépésként a gyámhivatal pénzbírságot szabott ki, ami hivatalosan ugyan 5 000 és félmillió forint között bármennyi lehet, de az esetek többségében ez a legalacsonyabb összeg, és az idő elteltével is csak pár ezer forinttal nő. Azaz, ha valaki nem adja oda a gyereket a volt párjának időben, akkor ezért általában 5 000 forintos büntetést kell fizetnie – írja a hvg.hu.

“A praxisomban előfordult olyan, hogy az apa elvitte a gyereket, majd fél éven át nem engedte meg az anyának, hogy lássa. Hiába szabtak rá ki pénzbírságot, könnyedén kifizette. Akinek van pénze, azt gyakorlatilag nem érdekli a büntetés és akár egy év is eltelhet úgy, hogy a volt párja még csak nem is látja a közös gyereküket” – mondta hvg.hu-nak Illés Blanka, családjogi ügyvéd.

A szakember szerint hiába szerepel a kapcsolattartás akadályozása a Btk-ban, állítása szerint egyszer sem látta, hogy a gyámhivatal feljelentést tett volna ilyen esetben.

A decemberben elfogadott törvénymódosítás alapján a szülők március elsejétől nemperes eljárást kezdeményezhetnek ilyen esetekben az illetékes bíróságon, amely vagy a gyermek lakóhelye, vagy a kapcsolattartásra jogosult szülő lakóhelye szerinti.

A 30 napos bejelentési határidő itt is érvényben marad, és a bírák ugyanúgy felszólítják majd az érintett szülőt a kapcsolattartás betartására, valamint pénzbírságot szabhatnak ki. A bíróság a rendőrség közreműködését is kérheti, indítványozhatja a szülői felügyelet megváltoztatását, sőt akár feljelentést is tehet kiskorú veszélyeztetése miatt.

Ezúttal a szakemberek is úgy gondolják: a változás nemcsak igazságosabb helyzetet teremt, hanem a gyermekek jogait is jobban védi.

“Az új jogszabály most csokorba szedte az eszköztárat, és a döntéshozó mérlegelésére bízza, hogy egy adott ügy sajátosságára tekintettel melyik a leghatékonyabb, hogy elérje a célját” – tette hozzá Illés Blanka.

Bár az új jogszabály alkalmazásáig még várni kell, a megkérdezett szakemberek abban egyetértenek, hogy a bíróktól sokkal szigorúbb és hatékonyabb fellépés várható, mint korábban a gyámhivataloktól.

Mivel 2014 óta a kapcsolattartás nemcsak jog, hanem kötelezettség is, a szakember azt is várja, hogy ne csak akkor bírságoljanak, ha valaki nem engedi el a gyermeket a láthatásra, hanem akkor is, ha nem viszi el magával a megadott időpontban.

“Magyarországon eddig az volt a gyakorlat, hogy aki nem akarja, az nem adja” – mondta Kiss Csaba, az Apaszív Gyermekjogi és Családvédelmi Egyesület vezetője a hvg.hu-nak.

“Most gyakran eltelik úgy fél év-egy év, hogy még bírság sincs, és ez pont elég arra, hogy egy gyereket a különélő szülő ellen neveljenek. Utána pedig már arra fog hivatkozni a szülő, hogy volt párja elvihetné ugyan a gyereket, de mit tegyen, ha az nem akar menni” – mondta.

Azt Kiss Csaba is elismeri, hogy a törvénymódosítás fordulópontot jelent, de továbbra is szkeptikus, és kényszermegoldásnak tartja. Több magyar apajogi-, és férfijogi szervezettel együtt sokkal inkább az osztott, illetve váltott nevelést támogatnák.

Forrás: HVG.hu