Az a még egy pohár víz nem feltétlen arról szól, hogy még szomjas. (Forrás: Getty Images)
Nem a halogatásról szól
Sok gyerek számára az esti lefekvés ideje a napnak az a része, amikor teljesen egyedül tudnak lenni a szülővel, a zsúfolt hétköznap után. Ösztönösen szeretnék még ilyenkor megtartani a szeretet, a biztonság és az összetartozásérzését még egy mesére, egy extra puszira, ölelésre, az együtt töltött percekre. A gyerekeknek kapcsolódásra van szükségük, hogy el tudják viselni az elválást, írja a Psychology Today-en megjelent cikkében Amy Vigliotti, gyermek- és felnőttpszichológus.
A szakember szerint az sem véletlen, hogy a gyerekek legnagyobb aggodalmai és legmélyebb kérdései is gyakran éppen ekkor merülnek fel. Mivel ilyenkor már nem kell rohanniuk sehova, a külső világuk éppen eléggé elcsendesedik ahhoz, hogy a belső világuk meg tudjon szólalni.
Felnőttként bizonyos érzelmeket ismerős élményekhez társítunk – gondoljunk csak arra, amikor egy dal nosztalgikus módon visszarepít egy középiskolás emlékünkhöz. A gyerekek hasonló asszociációkat alakítanak ki, és a lefekvés ahhoz az élményhez kapcsolódik, amikor elszakadnak azoktól az emberektől, akiknek köszönhetően nagyobb biztonságban és szervezetten érzik magukat.
A szakember szerint fejlődési szempontból nézve az esti lefekvés egy mindennapi átmenetet jelent a közösen töltött időből az egyedül töltöttbe. Egyes gyerekek számára ez egy könnyű váltást jelent, míg mások sebezhetőbbek.
A „kérek még egy ölelést” kérése nem feltétlenül a szülők manipulálására vagy az alvás elkerülésére tett kísérlet a gyerekektől – gyakrabban a kapcsolat fenntartására irányul. A kisgyerekeknek még fejlődésben lehet a nyelvi és érzelmi tudatosságuk ahhoz, hogy azt tudják mondani a szülőnek, hogy „Szorongok amiatt, hogy el kell válnom tőled” vagy „Szükségem van egy kis megnyugtatásra, mielőtt elalszom”. Ehelyett lehet az, hogy a gyereked kér tőled még egy mesét, egy másik dalt, vagy még néhány percet, amíg mellette ülsz az ágyon.
De aludni akkor is kell
Az, hogy megérted a gyerek viselkedés mögött rejlő érzelmi igényt, természetesen nem azt jelenti, hogy feladod az egészséges határokat, vagy hagyod, hogy a lefekvés egy többórás procedúra legyen. A gyerekeknek jó ha tudják, hogy mindkét dolog működhet egyszerre: a szülő megérti az érzéseit, de esti alvás ideje attól még fennáll.
Segíthet az is, ha tehetitek, hogy a nap során beépítetek tudatos kapcsolódási pillanatokat. Itt nem kell hosszú órákig tartó elfoglaltságokra gondolni, csak olyan kettesben töltött rövidebb időszakokra, amikor tényleg csak ti vagytok, és láthatónak érezheti magát. Ilyen lehet 10 perc megszakítás nélküli, a gyerek által vezetett játék is, vagy az idősebb gyerekeknél ha az esti alvás előtt egy kicsit leültök beszélgetni, rajzolni, kosarazni, vagy amihez csak kedvetek van. Így meg tudja osztani veled, ami foglalkoztatja, még azelőtt, hogy elkezdődik az esti rutin.
Maga a kiszámíthatóság a megnyugtató ebben a dologban. Amikor a gyerek tudja, hogy minden este lesz ideje kapcsolódni, gyakran kevésbé hajlamos a lefekvés késleltetésére, hogy maga teremtse meg ezt a lehetőséget.
Kapcsolódó cikkek
