Gyerek

Mit kell tudni a szívritmuszavarról?

Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, mégis gyanakvásra ad okot, hogy extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztalunk, szorítást érzünk a mellkasunkban.
2017. Július 04.

Mit kell tudni a szívritmuszavarról?

Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a betegség kezelésének döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Felgyorsulhat, lelassulhat a szívverés

A szívritmuszavar többféleképpen osztályozható, így az eredője és a szívverés sebessége szerint is. Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, lelassult szívverésről beszélünk. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez persze még nem maga szívritmuszavar, teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha sietünk, izgatottak vagyunk, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szívünk, míg ha pihenünk, alszunk, nyilvánvalóan lelassul.

Tachycardia – mi jellemző még a felgyorsult szívverés mellett?

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a tachycardiának számos formája lehetséges, mint például pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos detektálni, hogy a szív pitvarait vagy a kamráit érinti a betegség. Ennek megállapításához – a speciális eszközös vizsgálatokon túl – nagyon fontos megismerni a részletes tüneteket is.

A tachycardia lehetséges tünetei:

– gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés,

– gyengeség érzet,

– szédülés, esetleg eszméletvesztés,

– légszomj,

– mellkasi fájdalom,

szorongás, félelem.

Bradycardia – mi jellemző még a lelassult szívverés mellett?

A lelassult szívverésnek nincsenek feltétlenül olyan jellegzetes tünetei, mint a felgyorsult változatnak, de mindenképpen résen kell lenni, hiszen ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, az komolyabb állapotokat eredményezhet. Éppen ezért, ha a felmenők közt jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként akár tünetmentesen is a kardiológiai kivizsgálás. Panaszok esetén pedig természetesen mielőbb érdemes kardiológushoz fordulni.

A bradycardia lehetséges tünetei:

– kimaradó dobbanások,

– gyengeség, romló teljesítmény,

– szédülés, esetleg eszméletvesztés.

Hogyan épül fel a kivizsgálás?

– A szívritmuszavar kivizsgálása során elsődlegesen meg kell ismernünk a panaszokat, megtörténik az anamnézis felvétel és a fizikális kivizsgálás – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.- Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat. Mi jöhet szóba?

– Nyugalmi EKG: Szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és annak vezetéséről.

Szívultrahang: Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni.

– 24 órás Holter EKG: Előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek.

Labor– és egyéb vizsgálatok: A ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amelyek jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki-, vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai-, tüdőgyógyászati-, hematológiai konzíliumra.

Kapcsolódó cikkeink:

Ha másként ver a szív – Mit kell tudni a tachycardiáról és a bradycardiáról?

Szívritmuszavar gyermekkorban: tünetek és teendők

Forrás: Kardioközpont