Az Abcúg közölt riportot a “NEM – Nemi Esélyegyenlőségi Mutató” projekt keretében készült vizsgálatról, ami a nemi esélyegyenlőséget kutatta a középiskolákban. A kutatók egy mutatót is kidolgoztak, amely segíthet az iskolák vezetőinek és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a nemi előítéletek ellen.
“Létrehoztunk egy olyan rendszert, ami segít felmérni és összehasonlíthatóvá tenni a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását az iskolákban, illetve az iskolák között. Ezáltal egy olyan eszközt adunk a kezükbe, amivel változtatni tudnak azon, hogy a nők bizonyos területeken már a középiskolákban hátrányba kerüljenek”- mondta az Abcúgnak Nagy Balázs, az Anthropolis Egyesület munkatársa. Az Anthropolis Egyesület mellett a CEU illetve egy-egy angol és olasz civil szervezet vett részt a projektben, európai uniós forrásból.
A kutatás főbb megállapításai:
- még mindig sok magyar középiskolában él az a szemlélet, hogy a reál tárgyakból a fiúk a jobbak
- a nemi sztereotípiák burkoltan vannak jelen az iskolákban
- sok iskola nem vállalta, hogy részt vegyen a kutatásban, sokan félnek a gender témától
- elenyésző számú az iskolákban megjelenő női hősök, tudósok, történelmi személyiségek megjelenése
- az iskolák már csak akkor foglalkoznak a zaklatással, bántalmazással, ha az már megtörtént
- nemi kettős mérce alkalmazása megfigyelhető: ha fiú zaklat lányt, az komolyabb ügyként kezelték, mint amikor két másik lány volt a zaklató
- a pályaorientáció során már a diákok is sokkal érzékenyebbek a nemi egyenlőség megvalósulására (azaz pl. egy lány is ugyanúgy lehet fizikus, mint egy fiú)
- van olyan tanár, aki kritikusan nézi a tankönyveket nemi egyenlőség tekintetében és beszélget is erről a diákjaival
Rédai Dorottya, genderszakértő, kutató, egy másik kutatás keretében végignézte a jelenleg érvényben lévő tanterveket, amikben azt látja, hogy hódít “a nők ilyenek, a férfiak pedig olyanok” ideológia, 2017-ben egy kormányrendeletben még a gender kifejezést is kiszedték a tantervekből.
Az értékelésben arany, ezüst, bronz és belépő fokozatot lehet elérni. Mindhárom iskola bronz fokozatot kapott, de nem biztos, hogy az országban jelenleg működik olyan intézmény, ami el tudná érni az ezüst fokozatot. Ez a szint azt jelenti, hogy a nemi egyenlőség biztosításában vannak iskolai hagyománnyá vált kezdeményezések, például van olyan programjuk amelyek kifejezetten női jogokkal foglalkoznak,. Arany fokozat akkor érhető el, amikor a nemek közti esélyegyenlőség szemléletmódja intézményes szinten érvényesül az adott iskola mindennapi gyakorlataiban.
“Személy szerint az elején kételkedtem abban, hogy a nemi egyenlőség nálunk probléma lehet. Azt gondoltam, hogy szuperül fogunk szerepelni, aztán mégis kiderült, hogy vannak olyan területek, ahol nekünk is van még mit előrelépni”- mondta a kutatásban részt vett egyik igazgatóhelyettes.
“A cél az, hogy felhívjuk a középiskolák figyelmét arra a problémára, hogy a nemi esélyegyenlőség még nem egy megoldott dolog, még akkor sem, ha ők úgy érzik, és a jogszabályoknak megfelelően működnek”- mondta el a riportban Nagy Balázs.
Kapcsolódó cikkeink:
- Még egy példa a nemek közötti egyenlőtlenségre
- Már 6 éves koruktól kevesebbnek érzik magukat a lányok
- Kisebbre becsüljük a lányok fájdalmát, mint a fiúkét
Forrás: Abcúg
Kapcsolódó cikkek
