Az óvodakezdés egy új fejezet a gyermek életében. Új feladatok, új élethelyzetek várnak rá. És még ha előre fel is készítjük rá, előfordulhat, hogy a beszoktatási időszak elhúzódhat.
A miértek okai
„A nehéz óvodai beszoktatás hátterében sok minden állhat.” – kezdi Fodor Annamária, a Gazdagréti Szivárvány Óvoda óvónője. „Millió oka lehet annak, hogy miért nem akar a gyermek az óvodában maradni. Előfordulhat, hogy túl szoros a kötődés az anya és a gyermek között, és a gyermek ezért nem akar a többi gyerekkel maradni. Másik ok lehet, hogy az óvónő nem nyeri el a gyermek bizalmát, vagy a kicsi egyszerűen nem érzi biztonságban magát a gyerkőc a sok zsibongó kortársa között.”
Az óvónő szerint sokszor az a baj, hogy az óvodába kerülő gyermek még nem esett át bizonyos szocializációs folyamatokon. „Azoknál a gyermekeknél, akik voltak bölcsisek, kevesebb alkalommal van gond a beszoktatással. A legnagyobb kihívás az olyan gyermekek beszoktatása, akik addig nem túl gyakran jártak játszótérre, játszóházba, és életük első három évét nagyrészt az anyukájuk mellett, otthon töltötték. Ilyenkor sokszor az édesanya ’leválasztása’ is nehéz, ő is megsínyli az elválást.”
A sikeres beszoktatás rajtad múlik!
Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de bizony, mi szülők tehetünk a legtöbbet azért, hogy pontot tegyünk a hetek óta tartó beszoktatási procedúra végére. Fodor Annamária szerint első lépésként az a legjobb, ha az óvó nénik tanácsait figyelembe véve segítjük a kicsi beilleszkedését. „A szülő és óvónő közti kooperáció nagyon fontos. Mi a sokéves tapasztalatunkat figyelembe véve teszünk javaslatokat a szülőknek, hogy mire figyeljenek oda, ha nehezen megy a beszoktatás. Például sokszor kérjük a szülőket, hogy ne az utolsó pillanatban essenek be a gyerekkel az óvodába. Ha a munkába sietve későn, kapkodva indulnak otthonról, a gyermek átveszi a feszült hangulatot, és még kevésbé akar majd az óvodában maradni. A reggeli kapkodós öltözködés, a türelmetlenség és a stresszes hangulat csak felerősíti a gyermek félelmét az óvodával szemben.”
Az óvónő szerint a nyugodt reggeli indulás mellett a beszoktatás sikerének a másik záloga, hogy a gyermek biztonságban érezze magát az óvodában. Ez akkor fog megtörténni, ha a szülő maga sem bizonytalankodik. Ha a szülő biztos abban, hogy jó óvodát, óvó nénit választott, akikben, és amiben maximálisan megbízhat, akkor azt a gyermek is érezni fogja. Ezért fontos, hogy a beszoktatás időszakában kiemelt figyelemmel legyünk a gyermekünk iránt. Előfordulhat, hogy a korábban szimpatikus óvó néni mégsem annyira rokonszenves, vagy a csoportban van néhány rosszcsont csemete, akiktől megijed a gyermekünk. Ilyenkor legyünk türelmesek, és adjunk egy kis időt a gyermeknek, hogy megszokja a helyzetet, de ha tényleg azt látjuk, hogy neki a személyi konfliktus okoz problémát, akkor váltsunk csoportot, vagy óvodát.
Az öt legjobb tanács a beszoktatási kálvária befejezéséhez
Annamária segítségével öt olyan tuti tippet gyűjtöttünk össze, ami biztosan segíteni fog a beszoktatási kálváriátok befejezéséhez.
1. Rövid búcsú
Csak még egy utolsó puszit! Még egy utolsó ölelést! Gyermekünk óriási bambi szemekkel néz ránk, szeme sarkában könny gyűlik, és már startol is ki a csoport ajtajából a folyosóra, hogy a tizenhetedik reggeli búcsú puszit az arcunkra nyomja. Persze ezek nagyon megható és fontos percek, de minél tovább nyújtjuk a búcsúzkodást, annál nehezebb lesz az elválás. Beszéljük meg előre, hogy az oviba érkezés után van egy ölelés és egy puszi, és utána már mennie kell a csoportba. Lehet, hogy az első pár alkalommal még sírni fog, és követeli a hosszú búcsúzkodást, de pár nap alatt megszokja majd, hogy ez a szokás.
2. Következetesség
Törekedjünk arra, hogy betartsuk az ígéreteinket. Ha egy puszit és ölelést ígérünk neki, akkor az elválás után már ne tapadjunk a kulcslyukra, azt lesve, hogy még mindig sír-e a gyermekünk. Ha ilyenkor a kicsi véletlenül meglát minket, akkor csak még jobban nő a fejében a zavar, miért lát még itt minket. Ugyanezzel a következetességgel járjunk el a nap végén is. Mondjuk meg, hogy mikor érkezünk érte, és az ígéretünket tartsuk is be. Az óvodás gyerek nem ismeri az órát, időérzéke sem jó, így az érkezésünket kössük valamilyen cselekvéshez. Például mondjuk azt, hogy ebéd után, vagy mire felébredsz, én már itt vagyok.
3. Apró jutalmak
Amikor a gyermekért megyünk az oviba, dicsérjük meg, hogy milyen ügyesen töltötte el az oviban a napot. Kedveskedjünk neki valami aprósággal, valamivel, amit szeret, például rágcsálnivaló almával, répával, vagy egy rövidke sétával, játszótéri hancúrozással, vagy egy közös bevásárlás lehetőségével.
4. Nyugodt reggelek
Fontos, hogy az óvodai reggelek ne a kapkodásról szóljanak. Ha ahhoz szokott a gyermek, hogy fél órát lustizik még, mielőtt kikel az ágyból, akkor inkább keljetek még korábban, hogy a reggeli rutin továbbra is nyugodt maradjon.
5. Meghitt esték
Közösségbe járó kisgyermek számára nagyon fontos az esti meghitt családi együttlét. Ez nem más, mint vidám, feszültségmentes beszélgetés, játék, a közös vacsora és az esti mese. A nyugodt, bensőséges este garantálja a nyugodt, pihentető alvást, és a másnapi viszontagságok elviselését.
Kapcsolódó cikkek
