A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs – mondta a hvg.hu-nak pár héttel az iskolakezdés előtt egy kelet-magyarországi iskola igazgatója, aki ugyan normál iskolakezdéssel kalkulál, de azért erősen gondolkodik az alternatívákon. Nehezíti a helyzetét, hogy a jövő évi tanév rendjét sem hirdették még ki, ami meglehetősen szokatlan. Tudomásunk szerint nagy meglepetés nincs benne, az egyeztetésre megküldött anyagban jelenleg szeptember 1-től június 15-ig tartó tanévvel számolnak, a digitális oktatásról viszont egy szó sincs benne.
A már idézett igazgató iskolájába több mint 600 diák jár, szavai szerint elég szűkösen vannak, a termekben a másfél méteres távolságot biztos nem tudják majd tartani. Ő azon gondolkodik, hogy szükség esetén lehetne A és B hét, az egyik héten az egyik évfolyam jár be három napot, a másik kettőt, aztán cserélnek, így a szabad termekbe jobban szét tudják osztani a diákokat.
- Kapcsolódó: Vegyes oktatási rendszer jöhet szeptembertől?
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hibrid oktatás lehetőségét vetette fel, ami szintén egyfajta osztottságot jelent. Horváth elképzelhetetlennek tartja, hogy a tanár és diák hónapokig ne találkozzon, szerinte, ha súlyosabb lesz a helyzet, a folyamatos oktatást úgy kell megoldani, hogy a diákok évfolyamonként vagy tantárgyanként csoportosítva járnak iskolába.
Horváth szerint az alsósoknak a lehető legtovább be kell járniuk – hiszen őket nehezebb digitálisan oktatni, és a szülőknek sincs már annyi szabadsága, hogy ezt otthon meg tudják oldani -, felsőbb évfolyamokon azonban ki lehet alakítani egy ciklust, amely szerint a tananyag feldolgozása az iskolában kezdődne, ezt követi az otthoni munka, majd a megerősítés és számonkérés ismét az iskolában történik.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondja, hibrid oktatás esetén központilag el kell engedni a merev tantervi szabályokat, és a szükséges minimumot kell belőni. Tavasszal ez nagyon eseti volt, minden a tankerület vagy intézményvezetőn múlt.
Volt, ahol elég volt annyit megtanítani, ami a továbbhaladáshoz kell, máshol viszont az utolsó betűig ellenőrizték, mindent lead-e a tanár.
A Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a köznevelési munkacsoportnak – az ő részvételével legalábbis – nem volt még olyan ülése, ahol a tanévkezdést és a lehetséges forgatókönyveket beszélték volna át. Pedig sok kérdés lenne: maszkviselés, erdei iskola, idősebb tanárok helyzete, marad-e 16 óráig a napi tanítás.
A hvg.hu megkérdezte az Emmit, hogy adtak-e az iskoláknak iránymutatást a tanévre, kollégiumi elhelyezésre vonatkozóan, mit gondolnak a maszkviselésről, kell-e a diákok testhőmérsékletét mérni az épületbe lépés előtt, de csak egy általános választ kaptak:
“Az a cél, hogy a járványt továbbra is megfékezzük és a további korlátozásokat elkerüljük. Jelenleg a maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező. A kormány és az operatív törzs ahogyan eddig is, folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz.”
Gulyás Gergelyt két hete a kormányinfón a hvg.hu arról kérdezte, mi történik, ha több szülő nem akarja majd iskolába engedni a gyerekét szeptember 1-től, amire azt válaszolta, hogy “mindenki bízhat annyira az államban, hogy képesek megalapozott döntést hozni a tanévkezdésről, és ha nem engedi el a gyereket, a hiányzást igazolni kell.”
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
