Véletlenül jött velem szembe a „sad beige” jelenség, mikor egy videót néztem egy édesanyáról, aki gyermeke játékát: egy színes gömbökkel díszített, összeépíthető karácsonyfát átfestett a barna különböző árnyalataira, mielőtt a kicsi megkapta volna. A jelenség amiatt a gyűlölet-cunami miatt kezdett érdekelni, ami a kommentszekcióban az édesanyára ömlött.
Mi az a „szomorú bézs”, és miért szeretik egyes szülők annyira?
Kétség sem férhet hozzá: az Instagram-fotókon remekül mutat egy bézs bútorokkal berendezett, púderbarna nappali, benne natúr fa építőkockák, a fa színének minden árnyalatában tündöklő bútorzattal, szőnyegekkel, és az elefántcsontszínű ruhákba öltöztetett kisgyermek, aki épp cser- vagy tölgyszínű hintalován játszik.
A jelenség nevét azonban nem a trend megszállottai adták maguknak. Hayley DeRoche hivatalos „sad beige” Instagram- és TikTok-fiókja több százezer követőt vonz, ahol az író szerencsére ízlésesen parodizálja a trendet. DeRoche 2021 szeptemberében kezdte el közzétenni videóit. Akkor támadt az ötlete, amikor egy kisbabának keresett egymásra rakható poharakat ajándékba.
„Mindegyik szivárványszínű volt, kivéve ezt az egy készletet, amely a bézs különböző árnyalatainak színét kapta. Annyira vérszegénynek tűnt” – mesélte DeRoche a parents.com oldalnak. ‒ „Ami igazán megnevettetett, az a marketingje, mert a képeken szereplő gyerekek komoran bámulták ezeket az egymásra rakott poharakat. Azt hinné az ember, hogy saját halandóságukon töprengenek. Nem volt vidám.” ‒ DeRoche ekkor nevezte először sad beige-nek a trendet, és azóta Werner Herzog, a híres német filmrendező komor hangjával illusztrálja a témában készített videóit.
A szélsőség sosem jó, de mi számít annak?
Ha körülnézünk a Madfis család Los Angeles-i otthonában, azonnal felmerül a kérdés: vajon hová tűnt a sok szín? A törtfehér falakhoz jól illő semleges tónusú bútorokat természetes anyagok, például rattan és vesszőfonatok díszítik, de ez még nem a teljes kép: a kisgyerekek szinte minden képen barna, mustár és szürke árnyalatokat viselnek, miközben teljesen natúr fajátékaikkal játszanak. Molly Madfis a „sad beige” trend egyik ismert képviselője. Sok szülő gyönyörűnek, megnyugtatónak találja képeit, az életüket és azt, ahogyan a gyerekeik nevelkednek. Azt, hogy a képek csak a felszínt mutatják, mindannyian jól tudjuk, de ettől még valóban lehetnek boldogok a gyermekek ebben a bézses környezetben is.
“Művészeti iskolába jártam, és amikor először egyedül éltem, állandóan újradekoráltam a lakást, de egyik verziót sem szerettem igazán” – mesélte az édesanya a today.com-nak. ‒ „Aztán összeraktam, hogy ennek az lehet az oka, hogy túl sok színt használtam.”
Amikor az édesanya elkezdett semleges anyagokat elővenni, elvesztette a késztetést az állandó újradekorálás iránt. Bár a lakás és a gyerekruhák nagy részét valóban a barna árnyalatai határozzák meg, az édesanya egyéb színek púderes árnyalatait is hozzá szokta adni. Azzal is tisztában van, hogy sokak nem értenek egyet ezzel a „harsányszín-mentes” gyereknevelési iránnyal, családi körben még viccelődni is szoktak furcsa szokásán.
„A babavárásom alkalmával anyukám barátja egy fényes neon plüssállatot hozott. Amikor épp nem volt ott, mindenki rögtön mondta: „Na, ez megy a szemétbe.” Mindenki jót nevetett rajta.”
Itthon alig hódított a sad beige
Bevallom, nehezen találtam cikkemhez megszólalót, pedig számtalan szülői fórumon kerestem. Fanni ‒ nevezzük így ‒ is csak valódi neve és fényképe nélkül volt hajlandó nyilatkozni, mert ahogy fogalmaz, már számtalan bántást kapott szűkebb és tágabb környezetétől egyaránt. Fanni mindig is imádta a barnát és árnyalatait, sok ruhája, összeállítása ilyen színű, lakását is ez uralja. Férjének egészen gyerekük születéséig nem volt ez ellen kifogása, a gyerekszoba berendezésében azonban nem értettek egyet. A vita hónapokig eltartott közöttük.
„Nekem mindig is nagyon fontos volt, hogy hogy néz ki az otthonunk. Imádom a földszíneket, ez alapján rendeztem be az egész lakást. A férjem nem bánta, nem érdekelte különösképpen, hogy milyen színű a fal vagy a díszpárna. Csak pár élénkebb színű kiegészítőm van, a lakás eldugodtabb részein…” – meséli Fanni. – „Amikor kiderült, hogy terhes vagyok, nagyon boldogok voltunk, mindketten nagyon vágytunk már gyerekre. Alig vártam, hogy elkezdhessem a készülődést: megvehessem a kislányom első kis rugdalózóit, berendezhessem a szobáját. Akkor viszont jött az első nagy vitánk: a férjem ugyanis nem akart barna árnyalatú gyerekszobát.”
Hónapokig alkudoztak egymással, ám végül férje belefáradt a vitába. Fanni egy ideig tökéletesen elégedett volt kisbabája környezetével, ám egy idő után érdekes dolog tűnt fel neki, ami miatt kénytelen volt szembenéznie saját barna-mániájával.
„A kislányom születésekor nagyon sok olyan influenszert követtem, akik ebben a natúr környezetben hisznek. Imádtam a képeiket nézegetni, jó volt rájuk nézni. Egy ideig nem is volt bajom semmivel a saját otthonunkban sem, a kislányom is szépen fejlődött. De amikor érte mentem az oviba vagy vendégségben voltunk, mindig az extra színes játékok érdekelték. Ha elmentünk a boltba, soha nem az egyszínű dolgokért nyúlt. Imádott mindent, ami élénk színű, tiritarka. Engem egy ideig megőrjített, de pont ebből döbbentem rá, hogy ez az én mániám, nem a gyereké. Kénytelen voltam dolgozni rajta, és egyre több színes játékot beengedni a lakásba.”
Mi ösztönözhette a fordulatot?
- Oka lehetett először is a már már agresszíven erőltetett rózsaszín és kék ruhák forgalmazása. A nemi megszorítások elől menekülő szülők ebben a semleges választásban találták meg a lehetőséget. A homok, ekrü és bézs árnyalatok nem kiabálnak egyértelműen férfias vagy nőies jegyekről.
- Sokan az ökológiai lábnyomuk csökkentése érdekében választották ezt a trendet. A gyermekvállalás, a pelenkák, a műanyag gyerekjátékok, kulacsok és bébiételes dobozok kifejezetten nagy terhet jelentenek a bolygóra nézve. Ezt csökkentendő sokan inkább választják a fényes műanyaghulladék-halmok helyett a natúr anyagból készült, színezékektől mentes anyagokat.
- A harmadik ok is ezzel van összefüggésben: a természetes anyagok sokaknak biztonságosabbnak tűnnek, úgy érzik, kevésbé lehetnek mérgezőek a csecsemők és a gyerekek számára. Például a festetlen fajátékok és a fehérítetlen, festetlen pamut többnyire a bézs árnyalatait kapják, így a szín egyszerre szimbóluma az egyszerűségnek, a környezettudatosságnak és az egészségességnek. És persze olyan is van, akinek egyszerűen zavarta a szemét a millió szín, forma, márka, a sok rajzfilmfigura, szivárvány és csillám, esetleg ízléstelennek találja ezeket.
Egyszerűségre törekvés: az eredmény mégis méregdrága ruhák és játékok
Ahogy azonban minden trendet, ezt is sikeresen lovagolták meg egyes ruhamárkák és gyermekjáték-gyártó cégek. A sad beige divat számos országban hódít, ahol a szülők eredetileg talán egyszerűségre és az ökológiai lábnyomuk csökkentésére törekedtek, az ilyen stílusban elérhető ruhadarabokért egyesek azonban képesek akár horrorösszegeket is kifizetni. A visszafogottabb színű, egyszerűbb darabok sokszor ritkábban elérhetőek, mint a tömegesen gyártott, élénk színű ruhanemű vagy játék.
Mit mond a pszichológus?
Dr. Leda Kaveh okleveles klinikai pszichológus, a Washington Psychological Wellness igazgatója úgy véli, a színek megválasztása valódi hatással lehet a babák érzelmi jólétére és fejlődésére, hiszen a színek befolyásolhatják a gyerekek hangulatát, viselkedését és általános fejlődését, így szélsőséges irányba, a színek száműzése felé szerinte semmiképp sem szabad elmozdulni: „A színek érzékszervi stimulációt biztosíthatnak, ami döntő fontosságú a baba kognitív fejlődéséhez. A merész, élénk színek megragadhatják a baba figyelmét és felkeltik a kíváncsiságát, bátorítva a felfedezést és a tanulást. Ezen túl érzelmi reakciókat is kiválthatnak gyerekekben és felnőttekben egyaránt. Az élénk, meleg színek, mint a piros és a sárga, izgalmat vagy energiát kelthetnek, míg a hidegebb tónusok, például a kék és a zöld a nyugalom érzetét nyújtják.” – mondta a szakértő a livingetc.com oldalnak.
Színszakértő: „A gyerekek még tisztán meglátják azt, hogy kinek melyik szín áll jól. Nem befolyásolja őket senki, sem a divat, sem egy barátnő.”
Pirityi Éva szín- és stílustanácsadó torontói tanulmányai után a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett másoddiplomát, színdinamikai és színszakértő képesítést. Korábban a Magyar Divat Intézetnél dolgozott cipőtervezőként, később divatbemutatókat és manökentanfolyamokat is rendezett. Évek óta mint színszakértő azzal foglalkozik, hogy meghatározza: egyes embereknek milyen színek állnak jól. Ez nemcsak kinézetünkre lehet hatással, de sokat segít a téren is, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Éva úgy véli, a hozzánk illő színek szimpatikussá, megnyerővé tehetnek, míg a rosszul megválasztottak hatására zárkózottnak vagy éppen ellenkezőleg, akár erőszakosnak is tűnhetünk. Véleménye szerint a harmóniára törekvés az élet bármely területén fontos; így van ez a színekkel is. Arcunk, szemünk, hajunk színe pedig alapvetően meghatározza a hozzánk illő árnyalatokat: „A megfelelő színek használatával könnyebben jönnek a pozitív visszajelzések is. Ugyanígy a környezetünkben használt színek is hatással lehetnek ránk, ezzel kapcsolatban már komoly kutatási eredmények léteznek. Vannak színek, melyek nyugtatóan hatnak ránk és vannak olyanok, amik épp ellenkezőleg, felpörgetnek. Például nem véletlenül festik a műtőket is egy adott zöld színre.”
Miért zöld az orvosi köpeny?
Az 1700-as években a sebészek még egyáltalán nem rendelkeztek speciális ruházattal, amelybe átöltözhettek volna a műtét során. Később, a 19. században már fekete kabátot viseltek, majd fehérre cserélték, ami mindössze a könnyebb moshatóság miatt volt fontos. Az elektromosság térnyerésével azonban a sebészek komoly vakító fényeket kezdtek tapasztalni, illetve fellépett az ún. szellemkép-hatás is, amely ködösen láttatta a műtéti területet, ahol minden milliméter számított.
1914-ben egy San Francisco-i sebész talált megoldást a problémára. Azt javasolta, hogy a fehéret cseréljék zöldre, mert a zöld kevésbé fárasztó a szem számára, ráadásul a piros ellentéte a színkörön, vagyis értékes kontrasztot biztosít a belső szervek és a vér látványához képest, és ez segít a sebészeknek megkülönböztetni a vörös és a rózsaszín árnyalatait, elkülöníteni az egyes elemeket.
(Forrás: healthdigest.com)
Éva egy ideje a gyermekruhák terén lát némi változást, ami a bézs és árnyalatai irányába mozdult el. Nem tartja ezt jó iránynak, mert a gyerekek szeretik a színeket, nem véletlenül választanak minél színesebb játékokat.
„A gyerekek még nagyon őszinték, és jól, tisztán meglátják azt, hogy kinek melyik szín áll jól. Nemrég voltam egy családnál. Az édesanya korábban már járt nálam színtanácsadáson, az édesapa viszont vonakodott eljönni a stúdiómba. Ha már náluk jártam, a két gyermeket is “teszteltem”. A legkisebb, egy hétéves kisfiú nagyon jól látta a színeket. Ő magyarázta el az apukájának, hogy mi miért áll jól vagy rosszul neki. Mondtam az édesapának, hogy ha vásárolni akar menni, mindenképp vigye magával a fiát.”