Rengetegen érzékenyek valamilyen ételre, és az ételallergia bizony nagyon komoly hatással van az életminőségre. Az allergiát okozó ételeket kerülni kell, ügyelni kell az esetleges keresztallergiára, alaposan át kell olvasni az egyes élelmiszerek összetevőit, és az ételallergiás gyerek gyakran nem eheti ugyanazt, mint a társai, külön kell gondoskodni a számára megfelelő ételekről. Arról nem is beszélve, hogy a súlyos ételallergia akár az életet is veszélyeztetheti. Ezek a tényezők pedig állandó feszültséget, szorongást okozhatnak az érintett gyerekekben és szüleikben.
A szorongás pedig időnként olyan mértékű lehet, hogy az már a gyermek mindennapjait, társas kapcsolatait is befolyásolja. A szorongó gyerek nem vesz részt a kortársaival közös programokban, visszautasítja az ételt az óvodában, iskolában (esetleg már arra is rosszul reagál, ha óvodába, iskolába kell mennie), fél elmenni születésnapi zsúrokra vagy ottalvós bulikra… még akkor is tartani kezd ezektől a tevékenységektől, ha biztosítva van számára a megfelelő étel. Az étrendje is rendkívül korlátozóvá válhat, ami a kiegyensúlyozott táplálékbevitelre is hatással van.
A súlyos anafilaxiás reakción átesett gyermekeknél és szüleiknél akár poszttraumás stressz is kialakulhat. Ilyenkor a félelmetes eseményre emlékeztető apróbb dolgok (pl. a mentőautók hangja, bizonyos illatok, vagy akár személyek) látványa, sőt gondolata is pánikreakciót válthat ki. Ez pedig további elkerülő viselkedésekhez, visszahúzódáshoz vezethet.
Tovább ronthatja a gyerek állapotát, hogy a szorongással és pánikreakcióval összefüggő testi tünetek, így a felgyorsult pulzus vagy a légzési nehézségek az allergiás reakcióval is könnyen összetéveszthetőek, ami csak tovább fokozza a szorongást, tovább rontja a tüneteket. Ez pedig hosszú távon a szociális és kognitív képességek romlását is okozhatja, hiszen a gyerek minden olyan helyzetből igyekszik kivonni magát, ami a kellemetlenségekre emlékezteti, legyen szó társas eseményekről vagy az iskoláról.
Hogyan segíthetünk a gyermekünknek?
Nyugodt és biztonságos körülmények között beszélgessünk vele a félelmeiről és az ételallergiáról, anélkül, hogy az érzéseit kétségbe vonnánk vagy elbagatellizálnánk. Próbáljuk meg kideríteni, pontosan mely mozzanat, probléma okozza a szorongását, és igyekezzünk erre megoldást találni. Lehet, hogy a gyógyszer beadásától fél? Esetleg attól, hogy kellemetlen helyzetbe kerül mások előtt?
Dolgozzunk ki közösen egy vészhelyzeti akciótervet (természetesen a gyermek korának megfelelően), és gyakoroljuk be a szükséges lépéseket. A tervet érdemes leírni, kinyomtatni, és otthon, illetve a gyerek táskájában, kabátjában is tartani belőle.
Kérjük szakember segítségét! A kognitív viselkedési terápiával nagyon jó eredményeket lehet elérni, mert ennek során a gyermek megtanulhatja, hogyan kezelje a szorongását, hogyan “lépjen ki” a feszültséget okozó viselkedésből, és hogyan helyettesítse a negatív gondolatokat realisztikusabb gondolatokkal.
(via)
Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
