Gyerek

Testvérünk sejtjeit is hordozhatjuk testünkben

A mikrokimérizmus a terhesség alatt jön létre és egyáltalán nem olyan ritka jelenség, mint elsőre gondolnánk.
2020. Január 21.
Akár a testvérünk sejtjei is megtalálhatók bennünk (fotó: iStock)

Sokan hordoznak kis mennyiségben olyan sejteket, amelyek az édesanyától származnak. Időnként az is előfordulhat, hogy az idősebb testvér sejtjei találhatók meg a fiatalabb testvérben. Erről írt az Index Ma is tanultam valamit blogja.

Ez a jelenség a mikrokimérizmus és a terhesség alatt jön létre. Az anya és a baba vérkeringése elvileg nem találkozhat és nem keveredhet, a két vérkeringés közötti határvonal a méhlepény. De csak általában mondható el, hogy nem jut át az anyai vér a magzatba és fordítva: időnként átjutnak és ez akár mindkét irányba megtörténhet. Ez a jelenség nem újdonság, már évtizedekkel korábban felismerték, de nem lehet tudni, hogy mi a biológiai funkciója, ha van neki egyáltalán.

A mikrokimérizmus akkor a legnyilvánvalóbb, ha egy eltérő nemű sejtet fedeznek fel az ember szervezetében. Egy 2012-es tanulmányban például leírják, hogy elhunyt asszonyok agyának boncolásakor számos régióban találtak Y nemi kromoszómát tartalmazó (vagyis férfi nemű) sejteket, amelyek csak a mikrokimérizmus folytán, leginkább a fiú magzatból kerülhettek oda – írja a blog.

A jelenség meglepően gyakori, a terhesség után a nők 50-75 százaléka hordozhat magzati eredetű immunsejtvonalakat. Bár idővel számuk csökken, mert az anya immunrendszere idegenként érzékeli a magzati sejteket és elpusztítja azokat. Vannak olyan elképzelések, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában szerepük lehet a magzattól kapott sejteknek is.

A fordított irányú, tehát az anyából a magzatba átkerülő sejtek révén létrejött mikrokimérizmus sem ritka, bár gyakorisága fele akkora. De ami talán még meglepőbb, hogy nemcsak anyánktól származó sejteket hordozhatunk, hanem az idősebb testvéreinkét is.

Ez úgy képzelhető el, hogy az első terhesség alatt átjutnak a magzati sejtek az anyába és ott egészen addig meg is maradnak, amíg az anya újra terhes nem lesz. Ezután ezek a sejtek átkerülnek a következő magzatba. Ennek ugyan kicsi az esélye, de előfordulhat.

Feltételezések szerint a mikrokimérizmusnak más forrása is lehet, mint a terhesség. Ilyen lehet a vérátömlesztés, de valószínűleg a védekezés nélküli szexuális aktus is ide sorolható: több kutatás is talált sok olyan nőt, akiknek csak lányaik voltak, mégis tartalmazott a szervezetük hímnemű sejteket. A feltételezések szerint e sejtek forrása részben a bátyjuk lehet, de elképzelhető, hogy fiú ikertestvérük a terhesség korai szakaszában elhalt. Nincs közvetlen bizonyíték rá, de nem kizárható, hogy a közösülés során a nő szervezetébe kerülő ejakulátumban lévő szaporodóképes sejtek is okozhatnak mikrokimérizmust.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Index.hu