Gyerek

Több mint négyezer gyereknek újra kell járnia az elsőt

Százból öt gyereknek kell újra járnia az elsőt, ez magasan a legnagyobb arány az összes általános iskolai évfolyamon.
2025. Szeptember 16.
elsősök az iskolaudvaron

(Kép forrása: Getty Images)

Az Eduline kikérte az Oktatási Hivataltól, hogy a 2023/2024-es tanévben hány tanulónak kellett évet ismételnie általános iskolában. (A 2024/2025-ös tanév adatai az OH tájékoztatása alapján még nincsenek meg.)

A megküldött adatokból kiderült, hogy

  • első osztályban 4275 fő (95169 főből)
  • másodikban 1 253 fő (92 954 főből)
  • harmadikban 787 fő (89 496 főből)
  • negyedikben 772 fő (96 963 főből)
  • ötödikben 1381 fő (94 817 főből)
  • hatodikban 1409 fő (85 086 főből)
  • hetedikben 1617 fő (80 431 főből)
  • nyolcadikban 631 fő (77 550 főből)

az évfolyamismétlők száma.

Az adatokból jól látszik, hogy magasan az első osztályosok között a legnagyobb azok aránya, akiknek évet kell ismételnie. A 2023/2024-es tanévben mintegy 4,5 százalékuknak kellett még egyszer járniuk az első osztályt. A többi évfolyamon ez az arány 0,7-2 százalék között mozgott.

A portál megnézte a 2022/2023-as tanévet is: akkor is toronymagasan az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya, a 94342 diák közül 4906 fő járta másodjára az első évfolyamot.

Iskolaérettek?

Hogy mi a háttérben, azt pontosan nem lehet tudni, de feltételezhető, hogy az évismétlő gyerekek közül, sokan úgy kerültek iskolába, hogy arra még nem voltak érettek. A hatályos törvények szerint ha egy gyerek az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, akkor meg kell kezdenie az iskolát. Csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülők ezt külön kérelmezik az Oktatási Hivatalnál.

A mostani tanévben erre feltehetően a szülőknek 2026 január közepéig lesz lehetősége. Ha valaki erről lecsúszik, akkor a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az elsőt, ha még nem iskolaérett, és jobb helye lenne az óvodában, figyelmeztet a portál. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2023/2024-es tanévre vonatkozóan körülbelül minden negyedik nagycsoportos esetében éltek a szülők a halasztás lehetőséggel. A beküldött 22 743 kérelemből 425-öt utasított el az OH.

Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt. 

Az idei tanévben két fontos változást is történt: az egyik, hogy az iskolába készülő gyerekeknek kötelezően naponta 45 perces foglalkozásokon kell részt venniük. A helyzetet nehezíti, hogy ezeket a foglalkozásokat ha van rá lehetőség, külön térben kellene tartani. Ezek a feltételek azonban nem mindenhol adottak. A másik változás, hogy az iskoláknak október 10-ig fel kell mérniük, hogy az 1–2. évfolyamos tanulók közül kik szorulnak kiemelt fejlesztésre.