Nincs szó járványról, de nem is lehet követni a fertőzések útját, mert a legtöbb embernél nem okoz tüneteket a kórokozó – mondat el az InfoRádiónak Krisztalovics Katalin, az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának főorvosa.
Krisztalovics Katalin azt is elmondta az InfoRádiónak, hogy évente 35-70 a regisztrált agyhártyagyulladások száma és ebből 3-10 eset halálos kimenetelű, azaz 15 százalékos a halálozási arány.
A legnagyobb kockázatnak a csecsemők vannak kitéve. A kockázat ötéves korig csökken, majd a 14-19 év közöttieknél kisebb emelkedés figyelhető meg. A megbetegedés súlyossága azon is múlik, hogy mennyire agresszív a kórokozó.
“A legtöbb megfertőződött ember tünetmentesen hordozza a torkában a kórokozót, egy idő után az immunrendszere védekezni kezd, és a kórokozó-hordozás megszűnik. Emiatt nagyon ritkán alakul ki olyan helyzet, hogy követni lehet a fertőzési láncot a betegek között” – mondta Krisztalovics Katalin az InfoRádiónak, hozzátéve, hogy az utolsó járvány itthon a katonák között alakult ki, mert ott az esetek között kimutatható volt a kapcsolat.
“Járványosnak akkor mondjuk ezt a betegséget, ha a vártat jóval meghaladó számban fordulnak elő az esetek, akár egymástól függetlenül. Egész évben létezik ez a betegség, csak a kórokozó nyáron lassabban, a télen több megbetegedést okoz. A felső légúti megbetegedések ugyanis gyulladást okoznak a nyálkahártyán, ahol ott ülnek ezek a baktériumok, és ha meggyengül a nyálkahártya védelme, akkor be tudnak lépni a szervezetbe, és gyakrabban okoznak tüneteket” – mondta a főorvos.
Forrás: InfoRádió.hu/babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
