Fotó: GettyImages
Mi is az a vakbélgyulladás?
A vakbélgyulladás kifejezés valójában pontatlan, ugyanis a vakbél végén lévő kissujj-szerű csökevényes bélszakasz, a féregnyúlvány, más néven appendix gyullad ilyenkor be. Ez tipikusan a jobb alhasban, kissé a köldök alatt található. Késői felismerése veszélyes lehet: hártyagyulladást, bélelhalást, hasi tályogot és szepszist is okozhat.
Miért alakul ki?
„Legtöbbször egyszerűen pechről van szó. A gyulladást szinte mindig a féregnyúlvány nem specifikus elzáródása okozza: székletrög, ételdarab szerencsétlenül oda kerül és nem jön ki, vagy meghajlik a féregnyúlvány és ezért záródik el. Az elzáródást követően a féregnyúlvány megvastagszik, egyes baktériumok túlszaporodnak és gyulladás alakul ki” – írja Dr. Novák Hunor.
Melyik a leginkább veszélyeztetett korosztály?
A betegség sajnos bárkit érinthet, egészen csecsemőkortól felnőttkorig. A leggyakrabban a 10 évesnél idősebb gyerekeknél és kamaszoknál fordul elő, mivel a nyálkahártyakinövések mérete ilyenkor a legnagyobb, ami hozzájárul az elzáródáshoz.
Az 5 év alattiaknál ritkább, viszont az ő esetükben általában súlyosabb. A nem tipikus tünetek miatt későn ismerik fel a bajt, ezért ilyen korban gyakoribb a féregnyúlvány kilyukadása, ami miatt a baktériumokkal szennyezett, koszos béltartalom a steril hasüregbe jut és súlyos hashártyagyulladást okoz.
A vakbélgyulladás tünetei
Gyermekeknél vakbélgyulladás esetén a tünetek eltérnek a felnőttkoriaktól, ráadásul elég változatosak és kisgyermekkorban nem is tipikusak, ami miatt nehéz beazonosítani a problémát.
- étvágytalanság
- köldök körüli hasfájás, amely 24 órán belül a jobb alhasba vándorol
- hányinger, hányás
- hőemelkedés, láz
- sűrű vizelési inger, véres vizelet
- megváltozott széklet (székrekedés, hasmenés)
- puha has, ami nyomásra, köhögésre, mozgásra érzékeny
Meddig várhatunk a műtéttel?
A féregnyúlvány kilyukadása a panaszok kezdetétől számított 12 órán belül ritka, 72 órán túl viszont nagyon gyakori. A baj abból fakad, ha a szülők nem ismerik fel a tüneteket, ezért később mennek csak orvoshoz. Kutatások szerint a kórházba utalástól számított 12-24 órás késéssel elvégzett műtétek esetében nem nő a szövődmények száma. 48 óra késlekedés után viszont a szövődmények, fertőzések gyakoribbá válnak. Időben felismert vakbélgyulladás esetén tehát a műtétet lehet minimálisan halasztani, de a súlyos, előrehaladott állapot azonnali beavatkozást igényel.
A vakbélgyulladás csak műtéti úton kezelhető, aminek két lehetséges módja van. A feltárásos hasi műtét és a laparoszkópos megoldás, ami előnyösebb minden korosztály számára. Fontos, hogy ha felmerül a vakbélgyulladás gyanúja, akkor a gyermek az orvosi vizsgálatig lehetőleg semmit ne egyen és igyon, mert így nem altatható, ami miatt sokat csúszhat a műtét.
Kapcsolódó cikkek
