20-30%-uknál lehet szükség invazív, izotópos vizsgálatra és közülük is csak körülbelül minden második babánál válik szükségessé a műtét.
Mi az a Pyelontágulat?
A vesemedence a vese belső része, ahol összegyűlik a vizelet, majd onnan a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba jut. A vesemedence-tágulat többnyire egy elfolyási akadály következtében alakul ki: az idézi elő, ha a vesemedence és a húgyvezeték találkozásánál vagy a húgyvezeték hólyagba szájadzásánál, esetleg a húgyvezetéken egyéb helyen szűkület van. Ritkábban okozhatja a hólyagból a vese felé történő rendellenes visszafolyás (vesico-ureteralis reflux = VUR) is.
Tünetek és diagnózis
Nincs olyan jellegzetes tünet, amely alapján a vesemedence tágulatára lehetne következtetni. Emiatt gyakran fény sem derül arra, hogy egy újszülöttnek apróbb vagy nagyobb tágulat van a veséjén és ez szerencsés esetben a későbbiekben sem okoz problémát.
A veseüregrendszeri tágulatot ultrahang vizsgálattal lehet kimutatni.. Ez történhet már magzati korban, a születést követő 6 hetes szűrővizsgálaton vagy később bármely életkorban is, például egy húgyúti fertőzés okát keresve. A méhen belül ultrahanggal észlelt tágulat mértékének pontos meghatározásához folyadékkal megfelelően ellátott szervezetre van szükség, ezért az ultrahang-vizsgálatot célszerű 4-5 napos korban vagy később elvégezni. Addigra a kisbaba folyadékfogyasztása megfelelő lesz és a tágulatot reálisan meg lehet ítélni.
A legsúlyosabb elváltozásokat természetesen a születés utáni órákban illetve napokban célszerű megvizsgálni. Ha magzati korban veszik észre a tágulatot és a magzatnak két veséje van, melyek közül csak egy érintett az elváltozásban, a másik vese ép, akkor a baba időben megszülethet. Amikor mindkét vese érintett vagy a magzatnak egy veséje fejlődött ki és azon látható tágulat, akkor bizonyos esetekben a szülés néhány héttel korábbra időzíthető. Ez esetben a szülészorvos és gyermeknephrológus közösen határozzák meg a baba születésének időpontját.
A tágulat mértéke és kezelése
“Veseüregrendszeri tágulat esetén a legfontosabb adat, melynek alapján a további teendők meghatározhatók, a veseállomány vastagsága” – magyarázza dr. Máttyus István gyermeknephrológus, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szakorvosa. “Amennyiben a veseállomány normális vastagságú és a tágulat nagyon enyhe fokú, úgy további teendő nincs is. Ha a tágulat kifejezettebb, de a veseállomány tömege kielégítő, ez még nem befolyásolja a vese működését. Ilyenkor a gyermek kezelőorvosa által meghatározott követési időnként kontroll ultrahang valamint a vizelet laboratóriumi vizsgálata szükséges” – mondja Máttyus doktor.
A vesemedence-tágulatok tipizálása
/Forrás: dr. Máttyus István gyermeknephrológus/
Tágulat típusa | Nagyon enyhe | Enyhe | Komoly | Nagyon komoly |
Veseállomány | veseállomány vastagsága normális | veseállomány vastagsága közel normális | vékonyabb veseállomány, nagy tágulat | a baba igen nagy tágulattal születik, veseállomány nagyon keskeny |
A tágulat | a tágulat meg is tud szűnni magától | A tágulat megszűnhet, de ha fennmarad, akkor sem befolyásolja a veseműködést |
kifejezett vagy fokozódó tágulat | sürgős műtét során ideiglenes vizeletelvezető csövet juttatnak a gyermek veséjébe |
Teendő | nincs teendő | időnként UH + vizeletvizsgálat | izotópos vizsgálat alapján dönt a kezelőorvos arról, szükség van-e műtétre |
kb.6 hónaposan kerül sor a végleges plasztikai műtétre |
Vékony veseállomány esetén a tágulat kifejezett – ilyenkor izotópos vizsgálatot végeznek annak eldöntésére, szükség van-e műtéti korrekcióra. Ehhez a vizsgálathoz vénásan egy minimálisan sugárzó anyagot adnak be a babának, melyet gamma kamera segítségével követnek. Így meghatározható a vesék egymáshoz viszonyított teljesítőképessége és az is, milyen sebességgel ürül a veséből a vizelet. Az izotópvizsgálat alapján tudnak döntést hozni egy esetleges műtét szükségességéről.
“A nagyon nagy tágulattal születő kisbabáknál szükséges lehet egy azonnal elvégzendő palliatív, azaz ideiglenes megoldást jelentő műtétre. Ilyenkor a kisbaba veséjébe hosszabb időre (több hónapra) egy csövet vezetnek a bőrön át, melyen keresztül a vizelet ürülhet. Átlagosan 6 hónapos koráig tartják fenn ezt az ideiglenes elvezetést – akkor kerülhet sor a végleges műtétre” – magyarázza a legritkábban előforduló forgatókönyvet Máttyus doktor.
A pyelon-plasztika
Amennyiben az izotópvizsgálat alapján a kezelőorvos(ok) úgy dönt(enek), elkerülhetetlen a műtét, egy plasztikai jellegű beavatkozás során kivágják a szűk szakaszt a vesemedencéből és/vagy a húgyvezetékből, ezzel biztosítva a vizelet megfelelő elfolyását. Napjainkban ezt a műtétet többnyire laparoszkóppal végzik. “A tágulat csökkenése nem rögtön a műtét után következik be. Időre van szükség a változáshoz, ami jó néhány hétbe beletelhet” – magyarázza dr.Máttyus István. Laparoszkópos eljárás esetén a gyermek hasán 3 apró seb fog csak maradni. “A műtét többnyire sikeres: 100-ból legfeljebb 3-4 esetben válhat szükségessé egy újabb beavatkozás valamilyen komplikáció miatt” – mondja megnyugtatóan dr. Máttyus.
A műtét után
A műtétet követően a gyermeknek kórházban kell maradnia – esete és a műtéti technika válogatja, hogy 3 napot vagy akár egy hetet is . A kórházi ellátás során antibiotikummal kezelik a kis beteget. Egy hónappal a beavatkozás után kerül sor az első ultrahangos vizsgálatra, ilyenkor többnyire még nem észrevehető a változás, 2-3 hónap elteltével azonban a tágulat mértéke már mindenképpen csökkenni szokott. Ezt követően egyre ritkábban van szükség ultrahangos ellenőrzésre, gyakran előfordul, hogy az elváltozás teljesen megszűnik. Máttyus doktor hozzáteszi: “A beteg gyermekek követése ultrahanggal jól látható tágulat esetén a növekedési időszak, azaz a kamaszkor végéig tart: amint megáll a test növekedése, a belső szervek is változatlan méretűek maradnak, így a tágulat előreláthatóan már nem fog változni.”
Kapcsolódó cikkeink: