Abigél már nagykorú, de évek óta dolgozik nyaranta, elsősorban azért, hogy a szünet alatti kiadásait legalább részben fedezze. Úgy fogalmaz, hogy elég sokat költ, de nem szeretné, ha mindent szüleinek kellene állnia. Egy másik tanuló Csabi, szintén több éve dolgozik diákként, akár év közben is. Őt is támogatják a szülei, nem arra kell az így megszerzett jövedelem, hogy fenntartsa magát, esetleg tandíjat fizessen, inkább extra kiadásokra, fesztiválbérletekre.
Miért éri meg?
A motivációkkal kapcsolatban hasonlóról számol be Lovas Liza, az Atlasz Csoport Szövetkezeti Üzletág vezetője is. „Elsősorban a pénz miatt szeretnének nyáron dolgozni a diákok. Egy kis kiegészítés miatt vagy fesztiválra. Minden évben készítünk egy kutatást, persze ez nem reprezentatív, csak a szövetkezetünk tagjainak motivációit foglaljuk össze. A 18 év alatti diákok tavaly és idén is teljesen egyértelműen a bérezést jelölték meg, mint legfontosabb szempontot, míg korábban a tapasztalatszerzés volt a döntő motiváció. Más a helyzet az egyetemista korosztállyal, náluk a tapasztalatszerzés nagyon lényeges szempont, sokan eleve olyan munkát keresnek, ami összhangban van a tanulmányaikkal, későbbi terveikkel.”
Csabi azt meséli, hogy néhány hét alatt simán megkeres annyi pénzt, jellemzően valamilyen fizikai munkával, amiből akár nagy lábon is tud élni egy-egy fesztiválon. A szülei egyébként szívesen támogatják, persze jót tesz a családi büdzsének, ha Csabi egyedül állja a nyári költségei egy részét. „A középiskolás diákok általában néhány hetet dolgoznak, éppen annyit, amennyi pénzt akarnak keresni. Kiszámolják, mikor érkezik majd a fizetés, mert konkrét céljaik vannak a megkeresett pénzzel” – meséli Lovas Liza. Azt is hozzáteszi, hogy ezért is nagyon népszerűek azok a munkák, ahol heti kifizetés van és nem kell megvárni a tárgyhó tizedikét. „Munkát is ahhoz képest választanak általában, hogy mennyi pénzre van szükségük egy utazáshoz, fesztiválhoz. Azt is látjuk, hogy manapság a fiatalokat nagyon is támogatják a szüleik, sokaknak egyáltalán nem is kéne dolgozniuk.”
A hétvége a favorit
Azt nem tudják, hogy pontosan ki milyen körülmények között él, de az is látható az Atlasz tapasztalatai alapján, hogy a középiskolások szívesen dolgoznának év közben is, de olyankor csak hétvégén. Ez azonban ritkán esik egybe a munkaadói oldal vágyaival. Kevés munkalehetőség van, amit 18 év alatt, csak hétvégén lehetne végezni, mert a fiatalokra szigorúbb, őket jobban védő szabályok vonatkoznak, mint azokra, akik már nagykorú diákként járnának be. Jellemzően a gyorséttermekben van arra lehetőség, hogy csak hétvégén dolgozzanak, de 18 év alatt például az is megkötés, hogy nem szabad este 10 után dolgozni, ezeken a helyeken pedig sokszor később ér véget egy műszak.
Főszabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat.
Az üzletág vezetőjétől azt is megtudjuk, hogy a fiúk jellemzően a fizikai, míg a lányok az irodai, hoszteszmunkát jelölik meg, bár az utóbbi időben a lányok is előszeretettel választják a fizikai munkát, és ennek természetesen a magasabb bérezés az oka. „A fizikai munkáknál vannak a legmagasabb óradíjak, akár a gyakornokiakat is túlszárnyalják. Az átlagos óradíj 1800 forint, de fizikai munkánál ez jóval több, 2000-2500 forint is lehet” –ismerteti Lovas Liza. Ezt pedig 25 év alatti diákoknál nettóban kell érteni. Korábban a diákok óradíja a minimálbérhez közelített, manapság azonban jócskán meg is haladhatja azt. Fizikai munka alatt raktárban pakolást, csomagolást, dobozok mozgatását kell értenünk. Nagyon népszerű a hoszt és hosztesz munka. „Egyértelműen igen népszerű a futárkodás, igény is van rá munkaadói oldalról” – mondja Lovas Liza, hozzátéve, hogy ennek oka a borravaló, a több műszak lehetősége, és az is, hogy sokszor valaki mást is magával vihet a diák, így még csak egyedül sem kell töltenie a munkaidőt. „Ami manapság és korábban sem volt igazán népszerű, az a vendéglátás, irodai munkát pedig sokan szeretnének, de ezen a területen ritka az alkalmi jellegű lehetőség” – teszi hozzá Lovas Liza.
Egyből a mélyvízbe
Csabi is dolgozott már futárként, szövetkezeten keresztül és maximálisan elégedett volt. „Ez egy szabad munka, nem vagy helyhez kötve, pörgős, és gyorsan bele lehet tanulni. Ha ügyes vagy, egy hónapnyi munkával bőven tudod finanszírozni a nyár további részét.” Csabi egyébként idén nem fog dolgozni, mert ahogy fogalmaz, rájött, hogy inkább továbbtanulna, úgyhogy most a nyelvvizsgára fog gyúrni. Abigélnek sajnos rossz tapasztalataiból több is akadt, elsősorban a munkaadók részéről. „Először 15 évesen akartam dolgozni, de akkor nem találtam munkát. A rossz élményeim abból adódtak, hogy nem azt a munkát kaptam végül, amit ígértek, illetve több esetben is előfordult, hogy megpróbáltak anyagilag lehúzni, például nem akarták kifizetni a túlórát.” Olyan élménye is volt, hogy egyből mélyvízbe dobták, eladóként egy fast fashion üzletlánc boltjában olyan feladattal bízták meg, amiben nem volt tapasztalata, honnan is lett volna. „Bármilyen akár minimális késésnél is komoly pénzeket vontak le. Én diákmunkával 40-50 ezer forintnál többet még nem kerestem” – meséli Abigél. Hozzáteszi, hogy abból a szempontból azonban nagyon is sokat tanult ezekből az esetekből, hogy mit nem akar majd a jövőben csinálni, milyen munkát nem szeretne végezni és mit kell tennie azért, hogy ezeket a jövőben elkerülje.
Abigél és Csabi is úgy gondolja, hogy nagyon kell vigyázni a közösségi médiában található, ahogy fogalmaznak “szövetkezetnek látszó csoportokkal, akik megpróbálnak behúzni olyan munkákba, amik illegálisak, közben levesznek anyagilag már a kezdet kezdetén, amikor még egy percet sem dolgoztál.”
Lovas Liza, aki maga is gyakornokként kezdte pályafutását az Atlasznál hét évvel ezelőtt abban látja a szövetkezeten keresztüli diákmunka biztonságát, hogy ők egyfajta hidat jelentenek a tanulók és a munkaadók között. „Ellenőrizzük, hogy minden törvényi előírást betartanak-e, képviseljük mindkét fél érdekét és ha probléma merül fel, gyorsan találunk megoldást. Magasabb bérezést tudunk elérni, így a diákok anyagilag is jobban járhatnak.” Feléjük egyébként ritkán érkezik panasz a munkaadók vagy a diákok részéről, azt mondja ennek az az oka, hogy jó a szűrőrendszerük.
A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában:
• munkaviszonyban,
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, például megbízási szerződéssel,
• egyszerűsített foglalkoztatottként és
• háztartási alkalmazottként is
(forrás: NAV)
Kapcsolódó cikkek
